Bicsok Zoltán (szerk.): Az 1918-1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei - 9. Hargita megye (Budapest - Bukarest, 2014)
Bevezetés - 2. A Hargita Megyei Levéltár az alapítástól napjainkig
egyházi anyakönyveket kellett átvenni, a megszűnt székelyudvarhelyi fióktól pedig Székelyudvarhely város levéltárának egy részét, az oklándi, a székelyudvarhelyi és az etédi járási hivatalok levéltárát, az Udvarhely vármegyei alispáni regisztereket, az Adótabellák gyűjteményét, a székelyudvarhelyi Református Kollégium levéltárát, illetve a magánpatikák iratait. Ugyancsak 1969-ben, a Hargita Megyei Néptanácstól került átvételre az erősen megfogyatkozott Csík-, Gyergyó- és Kászonszék levéltára, a neoabszolutizmus kori kerületi és alkerületi levéltárak, továbbá Csíkszereda város levéltárának, illetve a székely határőrezredek és a Csíki Magánjavak iratainak egy része. 1974-ben a szakszerű levéltári tevékenység addigi egyik akadálya elhárult: az akkori milícia épülete mellett elkészült egy új, kifejezetten a megyei levéltár elhelyezésére tervezett kétemeletes épület, amely napjainkban is székházul szolgál. Az új épület által biztosított nagyobb tárolási felületnek köszönhetően, 1974-től kezdve látványos gyarapodásnak indult az állomány. Az első évben prioritást a közigazgatási intézmények levéltárainak begyűjtése jelentett. Ekkor került átvételre Maroshévíz és Székelykeresztúr városok levéltára, de minden bizonnyal az év legnagyobb gyarapodását Csík- és Udvarhely vármegyék levéltára jelentette. Az állomány gyarapodásában nagy szerepe volt a Levéltári törvény 1974. évi változásának is. Az Államtanács 206. számú rendelete az iratok fölötti tulajdonjog kérdésében jelentősen kiterjesztette az Állami Levéltár jogkörét.14 E rendelet nyomán került a későbbiekben számos addig magántulajdonban lévő iratgyüj- temény a levéltárba: pl. dr. Pál Gábor iratai, a Kovács Dénes gyűjtemény, a Borsai Nagy és Ugrón családok, a kápolnásfalvi Both család iratai (mindannyi 1976-ban), több kiváltság- és adománylevél, amelyek a Szerzemények és adományok gyűjteményét gazdagították (nagyobbrészt 1976-1987 között), számos református egyházközség levéltára (1978-1979-ben), illetve a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri múzeumok íratás pecsétgyüjteménye (két alkalommal: 1978-ban és 1987-ben). Az 1980-as években főleg tanintézmények (elsősorban a felekezeti és állami elemi népiskolák, kisebbrészt középfokú iskolák) iratai, igazságszolgáltatási szervek és gazdasági-pénzügyi egységek levéltárai kerültek átvételre, illetve folytatódott a már meglévő fondok kiegészítése, így az 1980-as évek végére az 1968 előtti iratanyag jelentős része az Állami Levéltár kezelésébe került, köztük öt rajoni,15 nyolc városi és 120 községi levéltár. Az utolsó nagyobb méretű gyarapodás az 1990-es évek első felében (1991-ben és 1994-1995-ben) történt, amikor a Levéltár átvette a Román Kommunista Párt megyei és városi bizottságainak levéltárát, valamint a történelmi pártok és társadalmi szervezetek16 iratait. Ezzel a raktárak jobbára meg is teltek. Napjainkban a RNL Hargita Megyei Hivatalának Csíkszeredában őrzött állományát 4015 folyómétemyi levéltári anyag képezi, 690 fondba és gyűjteménybe rendezve. A legrégebbi, szórványos darabok a 15. századból valók, de a 16. századtól kezdődően már egyre nagyobb számú dokumentumot őrzünk. Hivatalunk jelentős forrásőrző intézmény, amely megkerülhetetlen mindazon kutatók számára akik e térség története iránt érdeklődnek. Jelenleg az intézményben nyolc egyetemi és négy középfokú végzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik. A levéltári anyagban való tájékozódás megkönnyítése érdekében 1988-ban Útmutató jelent meg, amelyben Liviu Boar akkori igazgató ismertette a levéltár őrzésében található fondok- és gyűjtemények jelentős részét.17 Ez ma is hasznos segédeszköz a kutatók eligazításában, részletes intézménytörténetekkel és levéltárismertetésekkel. A módosításokkal ma is hatályban lévő 1996. évi 16. számú Levéltári törvény megjelenését követően, még ugyanazon évben Aurel Marc levéltárigazgató közölt rövid ismertetést a Hargita Megyei Levéltár fontosabb fondjairól és gyűjteményeiről az Arhiva românească című szakfolyóiratban.18 Az 1996. évi 14 Eszerint, mindazon maradandó értéket képviselő, tehát a Nemzeti Levéltári Alap részét képező dokumentumokat, amelyek eddig a különböző tudományos vagy kulturális szervezetek, egyházak, illetve magánszemélyek tulajdonában voltak, az Állami Levéltár központi vagy megyei fiókjaiban kellett elhelyezni. 15 Lévén, hogy az 1950-1968 közötti időszakban működtek, nem képezik jelen Fondjegyzék tárgyát. 16 Ezek 1918 utáni időszakban működő romániai politikai és társadalmi szervezetek voltak, így nem képezik jelen Fondjegyzék tárgyát. 17 Liviu Boar: îndrumător în Arhivele Statului -judeţul Harghita. îndrumătoare arhivistice 23. Bucureşti, 1988. (Levéltári útmutató - az Állami Levéltár Hargita megyei fiókja.) 18 Aurel Marc: Direcţia Judeţeană Harghita a Arhivelor Naţionale. In: Arhiva românească, II, nr. 2/1996. 123-128. (A Nemzeti Levéltár Hargita megyei Igazgatósága.) 11
