A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1973
Sátoraljaújhely, 1973 • Hirdetmény - Köztisztaság fenntartásáról (466 mm x 721 mm)
Sátortgljaújhely Városi Tanácstól Szám: 18.212/1973. Sátoraljaújhely Városi Tanácsnak a köztisztaság fenntartásáról szóló 11/1972. sz. rendeletéből a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Általános rendelkezések í. §. 1. A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hatkatóan közreműködni. 2. Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezeié', szövetkezeti használó, haszonélvező), illetve megbízott (a továbbiakban: tulajdonos) másnak használatában, bérletében lévő helyiségek (területek) tisztántartásáról pedig a bérlő köteles gondoskodni. 3. §. 1. A Szabályzat alkalmazása szempontjából háztartási szemét: a lakásokban és a lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben (területeken) a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék, különösen a söpredék, salak — beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is — hamu, korom, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, konyhai hulladék, továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat és festéktörmelék. 2. Az (1) bek-ben említett helyiségekben (területeken) keletkezett szemét közül nem minősül háztartási szemétnek az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, illetve javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá a folyékony tűz, — vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti és gazdasági művelés során keletkezett hulladék, á falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma stb.), valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék. 3. A sár, a kerti és gazdasági hulladék, továbbá a falomb, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék háztartási szemétnek minősül, ha mennyisége nem haladja meg a naponként keletkező háztartási szemétnek 1 kg/'fő 50 “ »-kai növelt szokásos mennyiségét, (súlyát és térfogatát.) 2. Az ingatlanokon keletkezett háztartási szemétnek az ingatlanon történő gyűjtésére és tárolására a tulajdonos (kezelő) naponként 1 'kgTő keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú (legkisebb szám 1 db) „kuka“ rendszerű szemétszállító kocsihoz rendszeresített fedhető szemétgyűjtő tartályt köteles beszerezni, elhelyezéséről, pótlásáról, javításáról, tisztántartásáról és fertőtlenítéséről gondoskodni. A szemétgyűjtő tartályokat és eszközöket más célra használni nem szabad. 3. A szemétgyűjtő tartályt a közegészségügyi szabályok betartása mellett földszinten, a forgalomtól félreeső helyen kell elhelyezni. A szemétgyűjtő tartályok fertőtlenítését szükség szerint el kell végezni. 4. A szabványos szemétgyűjtő tartályok beszerzéséről, javításáról, pótlásáról díj fizetés ellenében intézményesen a köz- tisztasági feladatokat ellátó szerv gonkoskodik. Ezt a tulajdonos is elláthatja a köztisztasági feladatokat ellátó szerv előírása szerint. 6. §. 1. Az egyéb — nem háztartási — szemét összegyűjtéséről és saját költségén történő elszállításáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett. Ha ez nem állapítható meg, az elszállításról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az ilyen szemetet elszállításig, olyan helyen kell összegyűjteni és tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezheti és a forgalmat nem akadályozza. Ez esetben az ilyen szemét elszállításáról is — az elszállításra kötelezett költségére — a háztartási szemét elszállítása keretében történjen gondoskodás. 7. §. 2. A rothadó, vagy bűzös szemét, hulladék, stb. elszállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A havat és a jeget csak akkor lehet elszállítani, ha azt az ingatlanon nem lehet megfelelően elhelyezni. Ebben a kérdésben és a viták eldöntésében a Városi Tanács VB. Műszaki Osztály állás- foglalása az irányadó. 3. Ha a szemét egészségre ártalmas, vagy mérgező anyagot tartalmaz, azt a Városi Közegészségügyi járványügyi Felügyelő rendelkezése szerint ártalmatlanná kell tenni, vagy meg kell semmisíteni. 9. §. 2. Az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdarész lehintéséről, továbbá — ha fagyás veszélye nem áll fenn — locsolással történő portalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ameny- nyiben a tulajdonos ismeretlen, az utca vonalában lakó bérlő, illetve bérlők. Ahol a gyalogközlekedés célját szolgáló útterület a járműforgalom céljára használt útterüleítől nincs felismerhetően elkülönítve, ott a tisztántartási kötelezettségek szempontjából az ingatlan előtt lévő 1 m. széles területsávot kell járdának tekinteni. 4. A tulajdonos a járdaszakasz melletti folyókának hótól, jégtől és a lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni a következő utcák kivételével: Kossuth L. u. Széchenyi tér Kossuth L. tér Kazinczy u. Esze T. u. Berecki Mártírok u. Rákóczi u. Vöröshadsereg u. Dózsa Gy. u. az árapasztóig Lenin u. u. 14. §. 1. A lakásra és tartózkodásra szolgáló, épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek (udvar, kapubejáró, lépcsőház, folyosó, terasz, világítóudvar, illemhely, előtere stb.) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról az épület tulajdonosa köteles gondoskodni. 2. A lakás, (lakás céljára használt helyiség) úgyszintén az ahhoz tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, illemhely, pince stb.) tisztántartásáról, — rendszeres takarítás, a szemét eltávolítása és a lakásban, valamint a benne lévő bútorokban, esetleg előforduló rovarok rendszeres irtása utján — a lakás bérlője, használója — köteles gondoskodni. 20. §. 2. A trágyatelep helyét úgy kell kijelölni, hogy a telepre víz, valamint telepről szennyezőié szét ne folyhasson. E célból vízhatlan aljazató és oldalfalas trágyatelepet kell építeni, vagy legalább a telep határvonalán peremtöltést és peremárkot kell létesíteni, a homokos talajban pedig a telep aljazatát agyaggal kell kidöngölni. A szennyezőié gyűjtésére át nem eresztő falu gyűjtő aknát kell létesíteni. A trágya- tárolónak a telken való elhelyezésére, építésére az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók. 3. A mezőgazdasági üzemegységekben, továbbá azokon a helyeken, ahol a háziállatok tartása meg van engedve a trágyát a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó közegészségügyi szabályok 4'a és b. pontjaiban foglalt rendelkezések szerint kell kezelni cs elhelyezni. 22. §. 1. A szabályzat közegészségügyi rendelkezései betartásának és végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről pedig a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Műszaki Osztálya mint az építésügyi feladatkört ellátó szakigazgatási szerve köteles gondoskodni. 2. E szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek a közhasználatú vasutak és üzemeik területén való végrehajtása, illetve azok ellenőrzése tekintetében a 63/1954. (Eü. M. 13.) KPM Eü. M. sz. utasítás rendelkezései az irányadók. 3. Közegészségügyi ártalom megszüntetése érdekében szükséges intézkedés megtételét a Városi Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelő a 13/1972. (IV. 12.) Korm. sz. rendelet alapján elrendelheti. 4. Az (1) — (2) bek-ben foglalt rendelkezések nem érintik a Rendőrségnek általános feladatköréből folyó ellenőrzési és intézkedési jogát. A rendőrség a rendelet rendelkezéseinek megtartását közterületeken és a közönség számára nyitvaálló helyeken ellenőrzi és a szabálytalanságok megszüntetése céljából a szükséges intézkedéseket megteszi. Az, aki a Köztisztasági Szabályzatban foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátsza és amennyiben a cselekmény súlyosabb (büntető) rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el, és 1.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető. Szabálysértés miatt az eljárás a Városi Tanács VB. Igazgatási Osztálya hatáskörébe tartozik. Sátoraljaújhely, 1973. május hó 26, Dr. Halás* István s. k. VB. titkár Vavrek István s. k. tanácselnök Felelős kiadó: Vavrek István 73—1084 100 db BNyV. Spatak — Felelős vezető: Lesó'L.