A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1973

Miskolc, 1973 • Utasítás - Igazgatói tűzrendészeti utasítás (578 mm x 844 mm)

Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat

Miskolc, Vörösmarty u. 10.

1973 JUH 1 1 ,

A tűzrendészetről szóló 1/1963. BM sz. rendelet, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 22/1965. OVF sz. utasítással kiadott és a 11 1967. OVF sz. utasítással módosított Vízügyi Szervek Tűzrendészeti Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett a vállalat osztályai részére az alábbi

tűzrendészet utasítást

adom ki és kötelezem az osztályok vezetőit, hogy azt maradéktalanul tartsák és tartassák be.

I. A VÁLLALAT TŰZRENDÉSZETI SZERVEZETE

A vállalat tűzrendészeti utasításában foglalt rendelkezések betartását a vállalati tűzrendészeti felelős ellenőrzi.

1. A tűzrendészeti felelős köteles ellenőrizni:

a) az egyes osztályoknál a sajátos tűzrendészeti utasítások ki vannak-e adva.

b) a dolgozók tűzrendészeti oktatása megtörténik-e,

c) a vállalat tűzvédelmi berendezései az előírásoknak megfelelnek-e,

d) gondoskodik a hiányos berendezések pótlásáról és azok kellő ellenőrzéséről.

2. Az egyes osztályok vezetői kötelesek:

a) saját osztályukra vonatkozó sajátos tűzrendészeti utasítást elkészíteni és azokat a dolgozókkal ismertetni, őket kioktatni és az oktatást jegyzőkönyvben a dolgozó saját kezű aláírásával elismertetni,

b) az osztályvezetők a vállalati tűzrendészeti felelős tűzrendészeti utasításait kötelesek betartani és betartatni,

c) az egyes osztályok a vállalati tűzrendészeti utasítást az osztály helyiségében, míg az osztály sajátos tűzrendészeti utasítását az osztály alá tartozó helyiségekben (pl.: gépműhely, asztalosműhely, lakókocsi stb.) tartoznak jól látható helyen kifüggeszteni. Az osztályon belüli tűzrendészeti utasításban részletesen és félre nem érthető módon kell szabályozni a létesítmény, helyiség vagy munkahely tűzrendészeti viszonyait.

II. TŰZRENDÉSZETI OKTATÁS

Tűzrendészeti oktatásban kell részesíteni:

a) az új dolgozókat felvételkor, munkába lépés előtt.

b) valamennyi dolgozót felvétele után legalább évenként egy alkalommal (ismétlődő oktatás),

c) tűzveszélyes munkát végző vagy ilyen munkát irányító dolgozókat félévenként (speciális oktatás), pl.: hegesztők, tűzveszélyes folyadékok és anyagok kezelésével, szállításával vagy ilyen anyagokkal dolgozók.

d) a hegesztőknek évenként, a villanyszerelőknek, tűzveszélyes folyadékot kezelőknek kétévenként munkájukkal összefüggő tűzrendészeti előírásokból az általam kijelölt vállalati bizottság előtt vizsgát kell tenni,

e) a kötelező oktatásról való távolmaradás (pl. betegség, szabadság), vagy hosszabb távoliét (pl. katonai szolgálat) esetén, valamint új munkakörbe való áthelyezéskor a munkába lépés, illetve az újonnan történő munka felvétele előtt a dolgozókat ki kell oktatni,

f) a fentieknek megfelelően szervezett tűzrendészeti oktatásnak ki kell

terjedni az alábbiakra:

— a munkahely és munkafolyamatok tüzveszélyességére,

— a megelőző tűzrendészeti rendelkezésekre és a használati elöírá— a tűzjelzés lehetőségére és módjára,

— a tűz esetén követendő eljárásra,

— az elhelyezett tűzoltóeszközök, készülékek és felszerelések hasz— a tűzrendészeti szabályok megszegésének következményeire.

Az oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal tartoznak elismerni;

g) a tűzrendészeti oktatásról nyilvántartást kell vezetni és a nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

— az oktatásban részt vevő nevét, anyja nevét, munkakörét és alá— az oktatott témakört,

— az oktató nevét és munkakörét,

— az oktatás időpontját és időtartamát,

h) az ismétlődő tűzrendészeti oktatásról az osztály vezetője által rendsze- icsített naplót kell vezetni, mely tartalmazza az f) pontban előírtakat és azt. hogy az oktatásban részt vevő mikor részesült utoljára tűzrendészeti oktatásban,

i) az osztályvezetők tűzrendészeti oktatását a vállalat tűzrendészet! felelőse végzi,

j) a tűzrendészeti oktatást munkaidőn belül kell tartani és azon a dolgozók kötelesek megjelenni,

k) a tűzrendészeti felelős az Országos Vízügyi Hivatal által szervezett tanfolyamon köteles részt venni és vizsgat tenni.

III. TŰZRENDÉSZETI ELLENŐRZÉS

Az üzemek tűzrendészeti ellenőrzését a vállalat igazgatója és tűzrendészeti felelőse évenként végzi. Az egyes üzemek tűzrendészeti ellenőrzését az illetékes osztályvezetők félévenként kötelesek megtartani, az esetleges hiányokat haladéktalanul pótolni.

IV. TILALMI RENDELETEK

1. Tilos a tűzoltó felszereléseket, közlekedési utakat eltorlaszolni, vagy leszűkíteni.

2. Tilos tűzveszélyes folyadékkal (benzin, petróleum, különböző nitró- anyagok stb.) begyújtani vagy tüzet éleszteni.

3. Tilos a tüzelő- és fűtőberendezéseket (kályha, hősugárzó) felügyelet nékül hagyni.

4. Tilos a dohányzás a tűzveszélyes helyiségben (raktár, göngyölegtároló és javítóműhely, asztalosműhely, pince, padlás stb.). Tilos a dohányzás a göngyöleget szállító gépjárműveken.

5., Tilos a lánggal járó munkát olyan helyen végezni, ahol ez a munka 1 tüzet okozhat.

Tilos az elektromos berendezéseket túlbiztosítani (biztosítékot megpatkolni), vagy illetéktelennek javítani, meghibásodott berendezéseket

Tilos a tüzoltóeszközöket, készülékeket, felszereléseket helyükről elvinni, vagy tűzoltástól eltérő célra felhasználni.

Égő cigarettát és gyufát olyan helyen eldobni, ahol az tüzet okozhat, tilos.

V. KÖZLEKEDÉSI UTAK, KIJÁRATOK

3. A munka befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környékét köteles átvizsgálni és a munka befejezését az egység vezetöjéX. DOHÁNYZÁS

1. Azokban a helyiségekben, ahol a dohányzás nem tilos, megfelelő számú hamutartót, vagy vízzel telt edényt kell elhelyezni.

1. A létesítmények megközelítésére szolgáló utak szélessége legalább 3 méter legyen, melyet állandóan szabadon és hulladékmentesen kell tartani.

2. Anyagok tárolásánál a közlekedési utak szélessége legalább 1.20 m legyen, állványozott tárolás esetén ez a távolság 0,80 m-re csökkenthető.

3. Kapubejáratot, kapualjat, folyosót, belső közlekedési utat, lépcsőt, kijáratot teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani.-1. A helyiségek között ajtót és egyéb nyílászáró szerkezetet csukva

5. Üzemszünet alatt a lezárt helyiség kulcsát a portára le kell adni.

Ö. Villamos berendezéseket üzemszünet alatt áramtalanítani kell.

?. A tüzoltófelszerelést és eszközt állandóan könnyen hozzáférhető helyen és használható állapotban kell tartani.

VI. RAKTÁROZÁS, TÁROLÁS

1. A raktárhelyiségekben az állványok és anyagcsoportok között legalább 0,30 m távolságot szabadon kell hagyni.

2. Göngyöleget kiürítés után a göngyölegtárolóba kell szállítani.

3. Termelő-, illetve karbantartó műhelyben csak közvetlen a megmunkálásra kerülő anyagokat lehet tárolni, a közlekedési utakat és kijáratokat szabadon kell hagyni.

4. Raktárban, termelő- és karbantartó helyiségekben a keletkezett hulladékot a szükségletnek megfelelően, de legalább naponta egyszer a munka befejezése után össze kell gyűjteni és a helyiségből el kell távolítani.

5. Éghető anyagokból készült födém illetőleg tetőszerkezet esetén, ha a tárolt anyag is éghető, az anyag és a födém (tetőszerkezet) között 80 cm légteret keli biztosítani. Tűzálló födém és nem éghető anyag esetén a tárolás a födémig történhet.

6. Padlástérbe csak nem éghető vagy nehezen éghető tárgyakat szabad elhelyezni, legfeljebb olyan mennyiségben, hogy az szükség esetén minden oldalról megközelíthető és eltávolítható legyen.

7. A padláson csak bútort, ládát (papirt és egyéb éghető anyagot csak keményfaládában, szorosan összefűzött állapotban) szabad tárolni.

8. A kéménytisztító koromzsákajlókal állandóan szabadon kell tartani. Az ajtók 50 cm távolságain ' belül éghető anyagot elhelyezni nem szabad. A kémények 2 m körzetében (padláson) mindennemű éghető anyag tárolása tilos.

II. Piac:: és sskléi Jxéyiség késw. 'és. " s

ablakait legfeljebb 8 mm lyukbőségű huzalhálóval kell ellátni. A szellőzőnyílás ablaka alatt éghető anyagot nem szabad elhelyezni.

XI. VILLAMOS BERENDEZÉS

1. Az egység helyiségeiben a világítási és erőművi berendezéseket és azok tartozékait az MSZ 1600. sz. szabványban előírtak szerint kell szerelni, ellenőrizni és karbantartani.

2. A világítási és gépi berendezések külön-külön áramtalanítását áram- talanítókkal biztosítani kell, ahol nincs áramtalanitási főkapcsoló, azt a vállalat központjához jelenteni kell.

3. Az áramtalaníló berendezések hovatartozását feliraton meg kell jelölni.

4. A villamos berendezéseket, ha annak használata nem szükséges, ki kell kapcsolni.

5. Villamos berendezések rendszeres karbantartásáról, takarításáról gondoskodni kell.

6. A használaton kívüli elektromos berendezéseket, vezetékeket, ha ennek fenntartására nincs szükség, le keli szerelni.

7. A hiányzó elosztódoboz-fedők és burák pótlásáról gondoskodni kell.

8. Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a berendezés meghibásodása folytán bekövetkező túl- melegedés vagy villamos ív tüzet ne okozzon.

9. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket a kijárati ajtó közelében kell elhelyezni. Kézi tűzoltó készülékeket szabványos felfüggesztőre kell elhelyezni, 1,6 m magasságban.

XII. VILÁGÍTÓBERENDEZÉS ÉS VILÁGÍTÓESZKÖZ

1. Világítóberendezést és -eszközt úgy kell elhelyezni, illetve használni, hogy az tüzet ne okozzon. Éghető díszítő anyagot nem szabad elhelyezni a világítóberendezésen.

2. Raktárhelyiségekben, pincékben, padláson, elektromos világítás hiányában csak viharlámpa vagy elemlámpa használható.

3. Petróleumlámpát asztalon, állványon vagy felfüggesztve, feldőlés, leesés ellen biztosítani kell. A lámpa 50 cm-es körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad. Petróleumlámpát csak petróleummal szabad feltölteni, égő lámpát feltölteni nem szabad.

XIII. TÜZJELENTÉS

1. A tűzjelzésre vonatkozó utasítást külön mellékletként adom ki azzal, hogy azt az üzemrésznél mindenki által olvasható helyen ki kell függeszteni. A távbeszélő-készülék mellé a legközelebbi tűzoltóság hívószáma ki legyen függesztve.

VII. TÜZELŐBERENDEZÉS, FŰTÉS, TÜZELŐANYAG-ELHELYEZÉS

1. A tüzelőberendezést használatba vétel előtt felül kell vizsgálni és csak jó állapotban levő berendezésben szabad fűteni.

2. Füstelvezetésre csak hézagmentesen összeillesztett füstelvezető csövet szabad használni. A füstelvezető csövet legalább 1,5 méterenként fémbilinccsel kell a falhoz vagy mennyezethez rögzíteni.

3. A füstelvezető csövet a kémény betorkollásánál csörózsával kell ellátni. Használaton kívüli füstcsőnyílást éghető anyaggal (papír, rongy) betömni nem szabad.

•1. A füstelvezető csövet csak kéménybe szabad bevezetni._

5. Tüzelőberendezések közelében 1 m, füstelvezető 50 cm távolságán belül éghető anyagot nem szabad elhelyezni. Ez a távolság hőszigetelő alkalmazása esetén a felére csökkenthető.

6. Villamos melegítőt (főzőt, vasalót) csak hőszigetelő alátéten, éghető anyagtól legalább 30 cm távolságra szabad elhelyezni. Használat után áramtalanítani kell (ki kell kapcsolni).

7. Salakot, hamut csak teljesen kihűlt állapotban szabad a salaktárolóba vagy erre a célra szolgáló fémedénybe kiönteni.

8. Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés ajtaja elé parázsfogót kell elhelyezni.

9. Javítóműhelyekben, ahol éghető hulladék keletkezik, a vaskályha alá

annak kerületét 30 cm-rel meghaladó, vízzel telt edérlyt kell elhelyezni. ; ■ :

10. A munka befejezésekor a vaskályhában a tüzet el kell oltani, cserép- kályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni.

11. A helyiségben a tüzelőberendezések^rnellett legfeljebb 40 kg tüzelő- , anyag tárolható fémedényben.

12. Lakókocsiban fűtés céljára csakis 2500 kcal alatti teijés'itinényű olaj- kélyhá: szabad üzemeltetni.

VIII. KÉMÉNYEK

1. A kéményeket felül kell vizsgálni és ahol a kéménybe beépített fa- szerkezet van. azl azonnal be kell jelenteni a vállalat központjának.

2. A tüzelőberendezések kéményét szükség szerint, de legalább havonként ki kell tisztíttatni, évenként ki kell égetni,

3. A kémény nem használt füstcső-torkolatát jól zárható dugóval kell elzárni vagy be kell falazni.

4. A kéménytisztítást, kiégetést, füstnyomáspróbát csak kéményseprő végezheti.

5. A hiányzó kéménytisztító- és koromzsákajtók pótlásáról, a törött ajtók kicseréléséről állandóan gondoskodni kell.

IX. NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA

1. Nyílt lánggal járó munkát (hegesztés stb.) csak szakképzett személy végezhet el, az egység vezetőjének írásos engedélyével.

2. Munkahelyen megfelelő tűzoltófelszerelést kell készenlétben tartani.

XIV. TŰZOLTÓ ESZKÖZÖK, KÉSZÜLÉKEK, FELSZERELÉSEK

1. A helyiségekben az ott keletkezett tűz oltására alkalmas, szabványban előírt megfelelő készülékeket kell elhelyezni.

2. Raktárhelyiségekben 200 m2 alapterületig, valamint helyiségenként 1—1 tűzoltókészüléket kell elhelyezni.

3. Az irodákban és egyéb, egy épületben levő helyiségekben, összevontan, központi helyen. 1 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni, kivéve azokat a helyiségeket, melyekre a tűzrendészeti határozat különböző fajtájú készülékek felszerelését rendelte el.

4. A tűzoltó készülékek azonos olthatóságú eszközzel helyettesíthetők (14 m:! homok, 200 liter vízzel telt edény 2 db vederrel).

5. Ha a készüléket töltés vagy javítás végeit a helyiségből eltávolítják, helyette másik készülékről kell gondoskodni.

6. Az elektromos berendezéseket, motorokat földelés nélkül használni nem szabad. Villamos berendezéseken keletkezett tüzet vízzel és habbal oltani tilos. Meghibásodott elektromos berendezéseket kijavításig üzemeltetni nem szabad. A helyiségek takarításáról, tisztításáról gondoskodni kell.

XV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

1. Az üzemegységeknél a helyiségekre vonatkozó tűzrendészeti utasítást jelen utasításom figyelembevételével el kell készíteni és a helyiségekben ki kell függeszteni. Ugyanakkor tűzrendészet! felelőst is ki kell jelölni.

2. A dolgozókat a balesetvédelmi oktatással egy időben megfelelő tűzrendészeti oktatásban kell részesíteni, melyek megtörténtét a dolgozókkal igazoltatni kell, aláírás formájában.

3. Minden tűzesetet a tűz észlelése után azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak. A tűzoltóság után a vállalat központjának is jelenteni kell.

4. Amennyiben az egységben, raktározásban, vagy újabb gép beállításával változás történik, azt minden esetben a tűzrendészed hatóságnak

5. A munka befejezése után az egység vezetője és a tűzrendészeti felelős köteles tűzrendészeti szempontból felülvizsgálni a munkaterületet és a vizsgálat során észlelt szabálytalanságot azonnal megszüntetni.

6. Az egységek vezetőjének kötelessége a tűzrendészeti utasítást maradéktalanul betartani, illetve betartatni.

7. Az utasítás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonást von maga

Jelen tűzrendészeti utasításom az üzemegységbe való megérkezés napján lép hatályba. Az utasításban foglaltak betartásáért az egységek vezetői anyagilag, erkölcsileg és büntetőjogilag felelősek.

Amennyiben az utasításban foglalt előírásokat az üzemegység vezetője végrehajtani nem tudja, köteles azt azonnal a vállalat központjának jelenteni. E jelentés hiányában semmi néven nevezendő kifogást elfogadni nem tudunk.

Jelen tűzrendészeti utasítás végrehajtását az egységnél megjelenő ellenőrző közegek kötelesek figyelemmel kísérni és a legkisebb hiányosság feltárása esetén felém jelenteni.

Miskolc, 1973. március 29.

Dr. Konczvaid Barna

igazgató

11

Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. Miskolc — F. : Szemes István — 73 3071 50