A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1971

1971 • Szabályzat - Kereskedelmi általános üzleti szabályzat (424 mm x 299 mm)

KERESKEDELMI ALTALANOS ÜZLETI SZABÁLYZAT I. AZ ÜZLET KÜLSŐ ÉS BELSŐ RENDJE 1. §■ (1) Minden állami, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti, szövetkezeti vállalati, kisipari szövetkezeti, társadalmi szervezeti, termelőszövetkezeti 'üzlet, vendéglátó egységet, tüzelőszer- és építőanyag-telepet, elárusítáhelyet stb. (a továbbiakban üzlet) feltűnően elhelyezett címtáblával kell megjelölni. A címtóbl-a röviden utaljon az üzlet szakjellegére és az ott forgalomba hozott árukra. (2) Az üzlet bejáratánál az üzlet számát, vagy elnevezését, az üzletvezető nevét és annak az állami vállalatnak, fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetnek, szövetkezeti vállalatnak, termelőszövetkezetnek, társadalmi szervnek stb. (a továbbiakban: vál­lalat) nevét és székhelyét kell feltüntetni, amelyhez az üzlet tartozik. 2. §. (1) Az üzlet nyitva tartására, illetőleg zárórájára vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezések megtartása kötelező. (2) Az üzlet nyitási és zárási idejéről, az ebédszünetről, a munkaszüneti napokról, az időleges zárva tartásról (leltár, kar­bantartás, átalakítás stb.), valamint rendkívüli nyitvatortásróí a fogyasztókat az üzlet bejáratánál vagy a kirakatban kifüggesztett táblán tájékoztatni kell. Ha az üzlet huzamosabb időn keresztül zárva tart, a fogyasztókat tájékoztatni kell a legközelebb levő azo­nos, vagy hasonló árukat értékesítő üzlet címéről és nyitva tartási idejéről. 3. §. (1) Az üzletben az üzlet működési engedélyét (a termelői borkimérési engedélyt, iparengedélyt) ki kell függeszteni, (2) Az üzlet csak az üzletkörébe tartozó — az üzletköri jegyzékben és az üzlet részére kiadott külön engedélyben meg­határozott — árukat szerezheti be, tarthatja raktáron és értékesítheti. (3) Az üzletben csak olyan árut szabad tárolni vagy értékesíteni, amelynek beszerzési vagy átvételi bizonylata az üzlet birtokában van. 4' §■ (1) Az üzlet kirakatában és eladóterében elhelyezett árun az áru megnevezését, mértékegységenkénti fogyasztói árát, osz­tályos áru esetén a minőségi osztályt fel kell tüntetni. A külföldi származású árunál magyar nyelvű feliratot kell elhelyezni. Meg­tévesztő megjelölés alkalmazása tilos. (2) A kirakatban csak olyan árut lehet elhelyezni, amelyből az üzletben kellő mennyiség van. (3) A fogyasztó kívánságára a kirakatban levő árut be keli venni és az áru megvásárlását a fogyasztó részére lehetővé kell tenni. A kirakatban elhelyezett árun „eladva" megjelölést elhelyezni tilos. 5. §. (1) Az üzlet és a raktár mérlegeit, mérőeszközeit, mérésre szolgáló edényzetét stb. pontos mérésre alkalmas, hitelesített állapotban kell tartani. A hibás vagy lejárt hitelezésű mérleget, mérőeszközt, mérésre szolgáló edényzetet stb. a használatból ki kell v ba'lesetelhárítás óvó rendszabályainak megfelelő, AZ ÁRU ELADASA 6. §. 0) Az árut a fogyasztó kívánságának megfelelően a kért súlyban vagy csomagolási egységben, méretben, illetve az üzlet által előállított termék vagy szolgáltatás esetében az árvetésnek megfelelő mennyiségben és minőségben kell kiszolgálni. (2) Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztó az árut megtekinthesse, annak minőségét, árát, használati módját megismerje. (3) A fogyasztónak az árut élszállításra alkalmasan, csomagolva kell kiszolgálni. A csomagolóanyagért — a zöldség kivé­telével — külön díjat felszámítani nem szabad. 7. §. (1) A fogyasztói árat az árun, annak csomagolásán — az áru jellegétől függően — fel kell tüntetni. (2) A fogyasztói ár egyedi feltüntetésétől egyes áruknál azok fizikai tulajdonságai, csomagolása, értéknagysága, árválto­zása stb,, miatt el lehet tekinteni, ha a fogyasztónak az árakra vonatkozó tájékoztatása más estközökkel egyértelműen bizto­(3) A fogyasztói árakat tartalmazó árjegyzékeket, ártáblákat, árlapokat és egyéb ármegjelöléseket az üzletben jól látható helyen kell elhelyezni. (4) Ahol az érvényesíthető árak az üzlet osztálybasorolásához igazodnak, az üzlet osztálybasorolását is fel kell tüntetni. (5) Az árfentüntetés alapját képező bizonylatokat és árvetéseket az üzletben meg kell őrizni. 8. §. (1) Az áru mérésének — az előrecsomagolt és a felszolgálással értékesített áru kivételével — a fogyasztó előtt kell tör­ténnie. Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztó a megvásárolt áru súlyát, méreteit az üzletben lemérje, vagy leméresse. (2) A mérleget, mérőeszközt az üzletben úgy keli elhelyezni, hogy a fogyasztó az árut jól lássa és a mérést figyelemmel kísérhesse. (3) A mérőeszköz tarasúlyát jól láthatóan, maradandó módon kell a mérőeszközön feltüntetni. A mérésnél súly helyett tilos bármilyen súlypótló eszközt használni. 9. §. (1) A fogyasztónak a jótállási kötelezettséggel értékesített áruk eladásánál, egyéb áruk eladásánál pedig a fogyasztó kí­vánságára fizetési jegyzéket kell adni. (2) A vállalat határozza meg azoknak az üzleteknek, illetve áruknak a körét és értékhatárát, amelyeknél a fizetési jegyzék kiállítása — a fogyasztó külön kérése nélkül is — kötelező. 10. §• (1) A fogyasztónak csak kifogástalan minőségű vagy az árun feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut szabad ki­szolgálni. Rendeltetésszerű használatra alkalmatlan selejt, romlott árut eladni tilos. (2) A kötelező szabvány követelményeinek meg nem felelő, vagy minőségi osztályba nem sorolható, illetőleg a kötelező szabványelőírások hatálya alá nem tartozó minőséghibás árut, alkalmi árut, használt cikket, illetőleg kölcsönzésre használt árut az üzletben a hibátlan árutól elkülönítve keli tárolni és értékesíteni. (3> Az alkalmi áruk értékesítése esetén annak árát és a minőségi hibát meg kell jelölni. Ha a minőségi hiba az árun annak természeténél fogva fel nem .tüntethető, vagy a feltüntetésre az áru burkolatán, illetve függő címkéjén nincs megfelelő hely, az áru minőségi hibáját a fogyasztóval megfelelő módon közölni kell. Ugyanazon fajtájú, de különböző minőségű áruk ve­gyítése tilos. (4) Ha az árut csökkent értékű cikkek eladására kijelölt üzlet hozza forgalomba, vagy a fogyasztó azt előzetesen — iga­zolható módon — a közölt minőségi hiba ismeretében — az áru tényleges értékének megfelelő csökkentett áron — vásárolta meg, a csökkent értékét eredményező hiba, illetve az ismert minőségi hiba alapján szavatossági igényt érvényesíteni nem lehet. , ...................................... 11. §• (1) A fogyasztónak az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogását az üzletben gondosan meg kell vizsgálni és a jogszc- bányban meghatározott módon kell elintézni, (2) A fogyasztó figyelmét a minőségi kifogással kapcsolatos jogaira és eljárásra fel keli hívni. 12. §. (1) A fogyasztó kívánságára — a vásárlástól számított 8 napon belül — az árut minőségi kifogás nélkül is ki kell cserélni, j természetétől függően — magyar nyelvű használati utasítást, leírást, raj­amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta. Ez a szabály a könyvekre nem vonatkozik. A fogyasztót az árucsere határidejéről tájékoztatni kell. (2) Élelmiszert, egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot — sértetlen csomagolású kozmetikai, alsó­ruházati cikk, gyermekjáték kivételével — kicserélni nem szabad. 13. §. (1) A jótállási kötelezettséggel értékesített áruról az áru eladásakor a fogyasztó részére jótállási jegyet kell kiállítani. (2) Műszaki áru eladásánál az árut a fogyasztónak be kell mutatni, azt működésbe kell hozni, illetőleg az áru használatá­nál követendő eljárásra a fogyasztó figyelmét fel kell hívni és az áruhoz használati utasítást kell adni (3) Importáru eladása esetén az áruhoz — az áru természetétől függően — magyar nyelvű has: zot, illetőleg tartozékjegyzéket kell adni. 14. §. .(1) Az üzletben forgalomba hozott áru betétdíjas göngyölegét — a hét valamennyi napján, napszakra való tekintet nélkül __ vissza kell venni. A fogyasztó kívánságára a göngyöleget az üzlet az esetben is köteles visszavenni, ha a fogyasztó az árut nem az üzletben vásárolta, de a hasonló göngyölegben levő árut az üzlet is forgalomba hozza. (2) A göngyölegek betétdíjáról, illetőleg visszaváltási áráról a fogyasztókat tájékoztatni kell. Nem szabad a göngyöleg visszavételét más áru vásárlásától függővé tenni. A göngyöleg visszavételekor a betétdíj összegét a fogyasztónak készpénzben kell visszafizetni. Ha az üzlet göngyölegvisszaváltó helyet üzemeltet, erről a fogyasztót tájékoztatni kell. III. A KISZOLGÁLÁS RENDJE 15. §. (1) Az üzlet dolgozói kötelesek a fogyasztók kiszolgálását szakszerűen, gyorsan és udvariasan végezni. Az üzlet munkájá­ban csak a vál'alat alkalmazásában álló, az üzletben beosztott dolgozók vehetnek részt. (2) Ha a fogyasztó által keresett áru az üzletből kifogyott, az üzlet dolgozójának hasonló árut kell ajánlani, vagy közölni kell a fogyasztóval a kifogyott ára pótlásának idejét, illetőleg, hogy a keresett áru a vállalathoz tartozó melyik üzletben szerez­hető be. Az áru kiszolgálását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad. 16. §. Az üzlet dolgozói kötelesek a fogyasztókat érkezésük sorrendjében kiszolgálni. A terhes, a kisgyermekes anyákat és a rokkantakat a kiszolgálásnál sorrendi előnyben kell részesíteni. A kiszolgálásnál a fogyasztókat indokolatlanul megvárakoztatni nem szabad. Az üzlet zárórája előtt beérkezett fogyasztókat a záróra utón is ki kell szolgálni. 17. §. (1) Az üzlet dolgozói kötelesek az áru kiszolgálása előtt az áru minőségét ellenőrizni és az azon feltüntetett ár helyes­ségét megállapítani. , . ............................ , , (2) Az üzlet dolgozói kötelesek a reájuk bízott értékeket (berendezéseket, felszerélesi tárgyak, árukészlet, készpénz stb.) megőrizni, illetve a vállalat figyelmét felhívni minden olyan cselekményre vagy mulasztásra, amelyből a társadalmi, vagy személyi tulajdonban kár keletkezhet, amely bűncselekményt, fegyelmi vétséget, egyéb szabálytalanságot, vagy balesetveszélyt képez. Az üzlet dolgozói kötelesek a kárt okozó cselekményeket a lehetőséghez képest megakadályozni. 18. §. (1) A pénzkezelő dolgozó köteles a fogyasztónak a visszajáró pénzt hiánytalanul átadni és csak olyan összegei szabad kikerekíteni, amelyre váltópénz nini-c fnrnnlomhnn. Pénz visszaadása helvett a foavasztát bármelv áru meavásárlására rábírni nem s forgalomban. Pénz visszaadása helyett a fogyasztót bármely áru megvásárlására rábírni (2) Ha a fogyasztó és a .pénzkezelő dolgozó között — a fogyasztónak a pénztártól való távozás előtt — a pénzfizetés, vagy a pénz visszaadásának helyessége miatt vita támad, pénztárzárlatot kell elrendelni és meg kell győződni a fogyasztó beje­lentésének jogosságáról. IV. AZ ÜZLETI MUNKAREND 19. §. (1) Az üzlet munkáját, annak szakmai jellegéből eredő sajátos és részletes szabályait — a Szabályzat mellékletében sze­replő feladatokat — kivéve ez alól a mezőgazdasági nagyüzemeket — az üzlet' Munkarendben kell meghatározni. Az üzleti Munkarendet a vállalat a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg. (2) Az űzeti Munkarend megállapításánál az üzlet adottságait, szolgáltatásait, nyitva tartási idejét és az üzleti dolgozók létszámát kell figyelembe venni. Az üzleti Munkarendben kell meghatározni azokat a követelményeket, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés, a munkavédelmi, egészségügyi, rendészeti és tűzrendészeti szabályzatok, valamint a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak. (3) Az üzleti Munkarend a Szabályzat rendelkezéseivel ellentétes előírásokat nem tartalmazhat. Az üzleti Munkarend az üzlet dolgozóira kötelező, azt az üzleti dolgozók rendelkezésére kell bocsátani és annak egy példányát az üzletben kell tartani. V. AZ ÜZLET MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE 20. §. (1) Az üzlet munkáját: — hivataliból — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ; az illetékes tanács vb kereskedelmi szakigaz- — a vállalat szakellenőrzési szerve, valamint gatási szerve; — szövetkezetek esetében a felügyelő- és boltosbizottságok; — az Állami Kereskedelmi Felügyelőség; —a Kereskedelmi Minőségellenőrző Jntézet; — az Állami Közegészségügyi-Járványügyi — a társadalmi ellenőrök és Felügyelet; — egyéb ellenőrző szervek — ellenőrzik. (2) Az üzlet dolgozói kötelesek az ellenőrök munkáját támogatni, minden okmányt, bizonylatot betekintésre rendelkezésre bocsátani és mindennemű írásbeli és szóbeli felvilágosítást megadni, amely az ellenőrzéshez szükséges. (3) Az ellenőrzések nyilvántartására az üzletben ellenőrzési naplót kell vezetni és azt az ellenőrző szerveknek bármikor fel kell mutatni. 21. §. (1) Az üzletben jól iátható és hozzáférhető helyen panaszkönyvet kell elhelyezni úgy, hogy azt a fogyasztók az üzlet dolgo­zóinak megkérdezése nélkül bármikor elvehessek, illetve abba az üzlet munkájával kapcsolatos észrevételeiket, kifogásaikat^ és javaslataikat bejegyezhessék. A fogyasztót bírálatának gyakorlásában megakadályozni, vagy bármilyen formában elhatározásá­ban befolyásolni tilos. (2) Az üzlet dolgozói kötelesek a panaszügyek intézésével kapcsolatos rendelkezéseket maradéktalanul megtartani. Vi. VEGYES RENDELKEZÉSEK 22. §. A Szabályzat az üzlet dolgozóira kötelező, A Szabályzat egy példányát — tudomásulvétel céljából — az üzlet dolgozói­val alá kell íratni és a vállalatnál meg kell őrizni. Az üzletben a Szabályzat egy pédányát a fogyasztók, illetőleg az üzleti dolgo­zók rendelkezésére kell tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom