A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1969
Ózd, 1969 • Rendelet - Gyepmesteri szolgálat ellátásáról (579 mm x 843 mm)
V TMtotofi I 1968. ÉVI 14. SZ. RENDELETE I Ózd város GYEPMESTERI szolgálatálak ellátásáról 1. §• Az 5/1962. (II. 7.) FM. sz. rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 182. § (1) bekezdésében foglaltak alapján minden városban, így Úzdon is gyepmesteri telepet kell létesiteni és üzemben tartani. A szabályzat 185. § (1) bekezdése szerint a telep üzemeltetéséhez gyepmesteri szolgálatot és 2. §. A gyepmestert a városi tanács végrehajtó bizottságának megbízásából a városi főállatorvos javaslata alapján a vb mezőgazdasági szakigazgatási szervének vezetője alkalmazza. 3. §. A gyepmesteri teendők ellátására csak olyan személy alkalmazható, aki józan életű, elegendő jártassággal rendelkezik az ebek befogásában, az állatok kiirtásában, az állati hullák le- bőrőzésében és szétdarabolásában. Szolgálatára vonatkozó törvények és rendeletek ismeretére a városi főállatorvos oktatja ki. 4. §. A gyepmester — működésének megkezdése előtt — a közalkalmazottakra előirt esküt tesz. 5. $. A gyepmesteri szolgálat ellátásához szükséges gyepmester-segédet a városi főállatorvos javaslata alapján a vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerve, vezetője alkalmazza. A segéd működéséért a gyepmester felelős. 6. §. Úgy a gyepmestert, mint segédjét szolgálatba lépésük alkalmával, szolgálati minőségük igazolására szolgálati jelvénnyel kell ellátni. A szolgálati jelvény a város költségén készíttetett 10 cm átmérőjű kör alakú bádoglemez Városi gyepmester felirással. E jelvényt a gyepmester és segédje szolgálati működésük közben szembetűnő módon karjukra erősítve kötelesek visel7. §. A városi gyepmester illetményei a 113/1962. (I. 2.) MŰM sz. utasításban foglaltak szerint kapja. Megilleti ezenkívül a gyepmesteri telepen lévő egy szolra és egy konyhából álló szolgálati lakás. A lakásért azonban a mindenkori megállapított lakbért köteles megtéríteni. A gyepmester segédje a városi költségvetésben megállapított szerződéses munkabért kapja. 8. §. A városi gyepmester és segédje illetményeiket o kapják, a költségvetésben biztosított hitelösszeg terhére. 9. §. A gyepmesteri szolgálat ellátásához szükséges lovakat, az állati hullák szállításához szükséges — bádog lemezzel bélelt — kocsit, valamint az ebek befogására szolgáló járművet a város szerzi be. A lovak takarmányozásáról a város gondoskodik. 10. §. A városi gyepmester teendői az 5/1962. (II. 7.) FM. sz. rendelettel kiadott Állategészségügyi szabályzat 185. § (3.) bekezdése alapján a következők: a) A városi tanács vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerve vezetője, vagy a városi főáBotorvos felhívására, minden állati hullát köteles késedelem nélkül a gyepmesterr telepre szállítani és ott — az állatorvos intézkedéséig — azokat megőrizni, illetőleg ártalmatlanná tenni. b) Az állati hullák lebőrözése — ha azt az egyes bejelentési kötelezettségek alá tartozó fertőző állatbetegségek'leküzdésére irányuló szabályok nem tiltják — továbbá a boncolásnál való segédkezés. c) Az elrendelt állatleőlések végrehajtása. d) Az állati hullák szállítására használt jármüvek, tartályok, az ártalmatlanná tételnél használt eszközök, felszerelési tárgyak, valamint a szennyvízaknák megfelelő tisztántartása és előírás szerinti fertőtlenítése. e) Mindazoknak az állategészségüggyel kopvégzése, amelyeket a városi főállatorvos a kötelességévé tesz. f) A város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása és az ebadó alól elvont, valamint az eboltás egyéb szabályai ellenére tartott és kóbor ebek befogása. g) Ebzárlat idején a városi főállatorvos által megállapított időközökben a zárlat alatt álló terület bejárása és a tilalom ellenére szabadon talált ebek befogása. h) A befogott ebeknek a gyepmesteri telepre szállítása, megőrzése, gondozása (legfeljebb 8 napig) az esetleges jelentkező igazolt tulajdonos részére a városi főállatorvos engedélye alapján a felmerült tartási és esetleges ápolási költségek megtérítése utáni kiadása esetleg eladása. A tartási határidő lejártával, vagy a városi főállatorvos utasítása alapján azonnali leölése. (Az Aeü. Szab. 24. sz. mell. a veszettségre vonatkozó rendelkezés II. 17. pont.) i) A gyepmesteri telepen megfigyelés végett elhelyezett állatok gondozása és azokról nyilvántartás vezetése. j) A gyepmesteri telepre szállított állati hullákról és a hatósági rendelkezésre leölt állatokról külön-külön nyilvántartás vezetése. 11. §. a) A gyepmesternek és segédjének napi munkaideje általában 10 óra, ebből napi két óra a lovak ápolása és takarmányozása, 8 órát az előző §-ban előirt feladataik ellátására kötelesek fordítani. b) A gyepmester köteles saját és segédje munkáját beosztani, hogy minden munkanapon délután 3 órakor meg tudjon jelenni a III. kér. vb. kirendeltségen, ahol az erre a célra rendszeresített naplóból a részére érkezett utasításokat kijegyzi, a tudomásulvételt aláírásával igazolja. Az így kapott utasításokat köteles a legrövidebb időn belül végrehajtani. Ha a megjelölt időpontban a kirendeltség valamilyen okból zárva volna, köteles távbeszélőn a vb mezőgazdasági szakigazc) Köteles minden heti piac alkalmával a piactéren megjelenni és az ott esetleg elkobzott állati termékeket a szolgálatot teljesítő állatorvos utasításai szerint elszállítani. d) A fentebb felsorolt teendőkön kisül más teendőket, mint pl. magánfelek megkeresésére fertőtlenítések végrehajtását, stb. a gyepmester és segédje csak a szolgálati kötelezettségeik sérelme nélkül végezhetnek. 0 Mészáros, vagy hentes mesterséggel, ideértve a húsárusítást is, a gyepmester és segédje, valamint a családtagjaik nem foglalkozhatg) Nem foglalkozhatnak továbbá a 10. § h) pontjában foglaltak kivételével kutyák és macskák adásvételével, általábon állatke12. §. A gyepmester köteles gondoskodni arról, hogy a befogott vagy megfigyelés végett a gyepmesteri telepre szállított kutyák és macskák addig is, amíg birtokosaiknak kiadósra, vagy kiirtásra nem kerülnek, kellő fekvőhellyel, élelemmel és ivóvizzel legyenek ellátva. Az állatok bántalmazása, úgy a befogásukkor, mint azután is tilos. Kutyák és állatok kiirtásánál a gyepmester köteles úgy eljárni, hogy azok kínzása a kiirtáshoz való előkészületek közben és azután is elkerülhető legyen. Kiirtásra több kutyát, vagy más állatot előkészíteni, mint amennyi egyszerre kiirtható — tilos. A kiirtott kutyát, vagy más állatot addig nem szabad felbontani, vagy lenyúzni, amíg a halál nem következett be. A nyúzásnál úgy kell eljárni, hogy a bőr értéke az úgynevezett vakvágással ne csökkenjen. 13. §. A gyepmester szolgálatának szakszempontból való ellátása tekintetében a városi főállatorvos ellenőrzése alatt áll, akinek utasitásaihoz köteles szigorúan alkalmazkodni. 14. §. A gyepmester magánfelek részére nem hivatalos utasítás alapján végzett szolgáltatásaiért a következő munkabéreket köteles felszámítani: a) Állatirtásért: nagy állat után 15,— Ft kis állat után 10,— Ft b) Boncolásnál való segédkezésnél: nagy állat után 15,— Ft kis állat után 10,— Ft c) Elhullott, vagy kiirtott állat hullájának lebőrözéséért, a gyepmesteri telepre szállításáért: nagy állat után 30,— Ft kis állat után 10— Ft d) Kutya, vagy macska gondozásáért (élelmezé- minden megkezdett napra 1,50 Ft A gyepmester a felvett munkabérekről 2 példányú elismervényt köteles kiállítani és annak egyik példányát át kell adnia a félnek. Hatósági rendelettel kijelölt állatok kiirtásáért, elszállításáért, (oltatlan ebek befogása, kiirtása) munkadij nem számítható fel. 15. §. A munkabérek fizetése szempontjából nagy állatnak számít a felnőtt szarvasmarha és ló (bivaly, öszvér, szamár) kisállatnak pedig az egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, csikó, sertés, juh, (bárány, kecskegödölye), a kutya, macska, valamint a szárnyas állatok. 16. §. A hatósági rendelkezésre végzett állatirtásokért, továbbá a hivatalból végzett boncolásoknál vo- ló segédkezésért, valamint a várost terhelő fertőtlenítések végrehajtásáért a gyepmesternek külön díjazás nem jár. 17. §. A gyepmester által felszámítható munka és napibérekből a gyepmester részére 2 példányban készített jegyzéket kell kiadni, melyekből az egyik példányt a gyepmesteri telepen feltűnő helyen kell kifüggeszteni, a másik példányt pedig köteles állandóan magával hordani és a felek kívánságára betekintés végett bármikor felmutatni. 18. §. A magánfeleknek végzett szolgáltatásokért járó munka és napibéreket a gyepmester közvetlenül a felektől veszi fel. Az igy beszedett összeget köteles a hét minden utolsó munkanapján a városi tanács vb. pénzügyi osztályán elszámolás ellenében befizetni. 19. §. A város területén a hasznos háziállatok között történt elhullásokról és kiirtásokról a helyi állategészségügyi hatóság a jelentések beérkezése után azonnal értesíti a gyepmestert. A gyepmester köteles ezen értesítés alapján a bejelentett állati hullát még az értesítés napján, ha pedig az értesítést az esti órákban kapta, másnap reggel a gyepmesteri telepre szállítani. Ugyanez az eset a húsvizsgálat során emberi fogyasztásra alkalmatlannak talált húsokról szóló értesítéseknél is. Bejelentési kötelezettség terheli az állat tulajdonosát, vagy a feltalálás színhelyének tisztántartására kötelezhető személyt 20. §. Idegen község, vagy város területéről hullákat, hullarészeket, vagy emberi fogyasztásra alkalmatlannak talált húsokat a gyepmesteri telepre szállítani tilos. 21. §. A gyepmesteri telepen az üzemhez tartozó lovakon, házőrző eben és megfigyelés alá helyezett állatokon kívül más állatokat a városi főállatorvos javaslata alapján — csak a vb engedélyével szabad tartani. 22. §. A telep üzeméhez tartozó lovakat csak az e célra a telepen kijelölt istállóban szabod elhelyezni és azokat más állatoktól távol kell tartani. Útközben idegen Istállóba, vagy más állatok tartózkodására szolgáló más helyekre tilos beállítani. Etetésükre, itatásukra külön eszközöket kell tartani, amelyeket más célra használni tilos. Ha pedig a lovak további használatra alkalmatlanná váltak és emiatt el kell adni, vagy rendeltetésük megváltozik, csak a városi főállatorvos engedélye és az általa megállapított feltételek mellett adhatók ki a telepről. 23. §. A gyepmesteri szolgálat ellátására szolgáló lovakat és járműveket fuvarozásra, vagy mások részére gazdasági munkák végzésére használni, vagy kiadni tilos. 24. §. A gyepmesteri telepre beszállított kutyákat és macskákat csak a 10. § h) pontjában foglaltak alapján lehet az igazolt tulajdonosnak kiadni. 25. §. Húst, zsírt, szalonnát, hájat, faggyút, vért, zsigeri, csontot a gyepmesteri telepről kiadni, vagy állatok etetésére felhasználni tilos. Azt, hogy állatok etetésére, vagy ipari feldolgozás céljából mely és mily feltételek mellett lehet ezen rendszabály alól kivételt tenni, a városi főállatorvos állapítja meg. A nem fertőző betegségekben elhullott (kiirtott, levágott) állatok húsa azonban a telepen elhelyezett kutyák és macskák etetésére külön engedély nélkül is felhasználhatók. 26. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt: a) aki a kötelező — veszettség elleni — oltás elöl kutyáját elvonja és hivatalos felszólitásra a gyepmesternek nem adja át, b) aki a gyepmestert és segédeit teendőik végzése közben akadályozza, c) aki a 19. §-ban előírt bejelentési kötelezettségét vétkesen elmulasztja. 27. §. Jelen tanácsrendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ózd, 1969. május 10. Dr. Jávori Emi! s.k. vb-titkár Jirkovszkif Imre s. k. vb-elnök Borsod megyei Nyomdaipari V., Miskolc — F. v.: Szemes István — 69 309ó 100
