A Miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár plakátjai, 1962
1962 • Útmutató - Villamos baleseteknél elsősegély nyujtáshoz (575 mm x 843 mm)
196G MÄR 2 2 I H s fS : h ÚTMUTATÓ NYÚJTÁSÁHOZ A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. Tanuljuk meg tehát az útmutaió utasításait és gyakoroljuk be a mentési munkálatokat, hogy baleset esetén azonnal segíthessünk. Ismételjük havonként a megtanultakat - beleértve a gyakorlatokat is. A villamos áramtól balesetet szenvedett, ha eszméletlen is, sok esetben feléleszthető, segítsünk tehát azonnal! A legkisebb késedelem meghiúsíthatja a sikert! I. Az első segélynyújtás sorrendje 1. Szabadítsuk ki az áramütöttet veszélyes helyzetéből! 2. Kiszabadítás után azonnal részesítsük első segélyben! 3. Azonnal hívjuk a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is! 4. Szükség esetén értesítsük a villamos müvet és esetleg a tűzoltókat is! Ha a segélynyujtó egyedül van, kiabálással hívjon magának segítséget. II. Az áramütött kiszabadítása Ha az áramütött a villamos berendezésen lógva maradt, haladéktalanul szabadítsuk ki veszélyes helyzetéből! Ügyeljünk azonban arra, hogy magunkat ne veszélyeztessük. A) A kiszabadítás módja kisfeszültségű berendezésen ..-sm.,, rn- 'TI ■ ■«*>-»■ »«I- — inni — « nw.i iniiw. i mi w mumihh— 1- Feszültségm antesitéssel Kapcsoljuk ki a berendezést a főkapcsolóval vagy a biztosítók eltávolításával vagy. ha a berendezés dugös csatlakozóval vdn kapcsolva, annak kihúzásával. A vezetéket csak szakember vághatja el! Ha az áramütött olyan helyen van (pl magasan á föld felett, létrán stb.) ahonnan feszültségmentesítéskor az izomgörcs megszűnése folytán leeshet és ez súlyos sérülését okozná, feszültségmentesítés előtt, ha az rövid idő alatt lehetséges és a késedelem miatt az áram nem okoz nagyobb veszélyt, mint a leesés, az áramütött megkötésével vagy megtámasztásával gondoskodjunk a leesés megakadályozásáról. Megkötésre száraz kötelet, szíjat vagy kendőt, megtámasztásra pedig száraz fagerendát, falétrát használjunk, de közben ne érintsük az áramütöttet. Ha a megkötés vagy megtámasztás nem lehetséges, akkor nagyobb mennyiségű széna, szalma, ruha- vagy ágynemű aláfestésével vagy pokróc, ponyva kifeszitésével gondoskodjunk arról, hogy az áramütött leeséskor lehetőleg meg ne sérüljön. 2. Feszültségmentesítés nélkül Ha nem lehet gyorsan kikapcsolni, akkor feszültség alatt kell az áramütöttet haladéktalanul kiszabadítani. Húzzuk vagy toljuk el a feszültség alatti berendezéstől az áramütöttet, de közben csupasz kézzel vagy testünkkel ne érintsük. Elhúzáshoz fanyelű száraz kampósbotot, fanyelű szerszámot (pl. gereblyét használjunk, de ha ketten vagyunk, száraz kötél, száraz nadrág, kabát átvetésével is elhúzhatjuk az áramütöttet. Eltoláshoz száraz faanyagot (gerenda, deszka, létra) használjunk. Ha a felsorolt segédeszközök egyike sem áll rendelkezésre, és száraz fapadlón állunk, akkor egyik kezünket csavarjuk be vastagon száraz ruhaneművel (törülköző, kendő, kabát stb.) vagy többrétegű papírral és az áramütöttet ruházatánál fogva huzzuk el. Ügyeljünk arra, hogy közben másik kezünkkel sem az áramütöttet, sem a falat, padlót vagy bármilyen fémtárgyat meg ne érintsünk. Ha nem száraz fapadlón állunk, lábunk alá többszörösen összehajtott száraz ruhaneműt (kabát, nadrág, szoknya vagy pokróc, zsák, szőnyeg) vagy száraz fát (szegnélküli deszka, láda, szék, asztal) vagy papirost (könyvek, többszörösen összehajtott papír lap) vagy nagyobb mennyiségű száraz szalmát, szénát kukoricaszárat tegyünk. A felsorolt anyagokból azt vegyük, ami kezünk ügyében van és késedelem nélkül felhasználható. Vizes földre összehajtogatott papirt vagy könnyű ruhaneműt ne tegyünk, mert azok pillanatok alatt átnedvesedhetnek. Elhúzáskor és eltoláskor is ügyeljünk arra, hogy az áramütött leeséskor meg ne sérüljön. B) A kiszabadítás módja nagyfeszültségű berendezésen. Az áramütötíhöz közeledni veszélyes! A kiszabadítást feszültségmentesítéssel végezzük, de ezt csak a helyi viszonyokkal ismerős - a kikapcsolásban járatos - szakember végezheti. Ezért azonnal (telefon, autó, kerékpár, küldönc stb. utján) értesítsük a villamosmüvet, ill. annak helyi megbízottját. Kapcsolóruddal való kiszabadítást csak szakemberek végezhetnek. Ha a balesetnél vagy máskülönben a vezeték leszakadt, lelóg vagy veszélyes közelségbe került, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, aki a közlekedőket távoltartja. Ruhaégés Ha az áramütött ruhája ég, az oltást a kiszabadítás után, lehetőleg betakarással (pl. száraz pokróc vagy saját ruha) végezzük. Ha ez nem lehet, akkor viz, föld, homok is használható, azonban vigyázzunk arra, hogy újabb áramütést vagy zárlatot ne okozzunk. III. Elsősegélynyújtás 1. Az elsősegélynyújtást (a továbbiakban: segélynyújtás) az áramkörből való kiszabadítás után másodpercnyi késedelem nélkül meg kell kezdeni 2. A segélynyújtást azzal kezdjük, hogy az áramütöttet lefektetjük még akkor is, ha eszméletnél van, és alája vastagabb meleg ruhát (kabát, pokróc) teszünk. 3. Kerülni kell az áramütöttnek minden felesleges mozgatását vagy mozgását, mert az életveszélyes lehet. Az áramütöttet orvosi utasítás nélkül két-három órán belül szállítani nem ajánlatos. 4. Ha az áramütött nem lélegzik, vagy légzése gyenge, kihagyó, másodpercnyi késedelem nélkül meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést és megszakítás nélkül kell folytatni mindaddig, amig lélegzeni kezd, vagy pedig a halál kétségtelenül megállapítható. 5. A légzést a mellkas emelkedéséből és süllyedéséből kell megállapítani. 6. A mesterséges lélegeztetés megkezdése előtt az áramütött nyakán és deréktáján a szoros ruházatot meg kell lazítani. Egyébként ne veszítsünk időt az áramütött vetköztetésével. (Az ábrákon a felső testet azért hagytuk csupaszon, hogy a fogások szemléltetőbbek legyenek.) 7. Ki kell törölni az áramütött száját, el kell távolítani kivehető fogsorát. 8. Ha az áramütött szája kézzel nem nyitható ki, akkor azt a hátsó fogak közé helyezett szájterpesztővei vagy ennek hiányában ék alakú tárggyal kell kinyitni. - ^ 9. A mesterséges lélegeztetés módja: A) Ha az ár..mütött karjai épek és csak egy segélynyujtó van: a) Az áramütöttet jobboldalára fektetjük, jobbkarját oldalt feje irányában kinyújtjuk és fejét úgy helyezzük a jobb vállára, hogy arca a föld felé tekintsen A fej ilyen elhelyezése mellett a nyelv nem csúszik hátra, tehát nem akadályozza a lélegzést. b) Ezután a jobblábát kinyújtjuk, ballábát pedig csípőben és térden behajlitva a tőidre fektetjük, hogy törzse előre ne dőljön. c) A segélynyujtó féltérdre ereszkedve, jobb térdével támasztja az áramütött tarkóját, bal lábszárával pedig a hátát, hogy az áramütött törzse hátra ne dőljön. d) Ilyen elhelyezés mellett a segélynyujtó balkezével, felső fogással megfogja az áramütölt könyökben behajlitott bal félkarját a könyök közelében, jobbkezével pedig az alkart középtájon és megkezdi a lélegeztetést. 1. ábra 2. ábra e) A mesterséges lélegeztetést mindig kilélegeztetéssel kell kezdeni A lélegeztetés négy ütemének sorrendje a következő: l-re a segélynyujtó az áramütött Könyökével nyomást gyakorol a mellkasra, 2-re nyomva tartja (kilélegeztetés, 1. ábra), 3-ra a kart a fej irányába jól hátrahuzza, 4-re pedig hátrahuzva tartja (belélegeztetés, 2. ábra). f) Ezt a 4 ütemből álló mozgatássorozatot szabályos időközökben ismételve percenként kb 16-szor kell végezni. g) Gyenge nyomástól eredményt várni nem lehet, leghelyesebb a testsúllyal való nyomás. Lélegeztetés közben figyelni kell, hogy az áramütött magától lélegzik-e. Ha az áramüiött már magától kielégítően lélegzik, a mesterséges lélegeztetést azonnal abba kell hagyni és figyelni kell, hogy lélegzése eléggé erőteljes-e. Ha a légzés nem eléggé erőteljes vagy kihagyó, akkor a lélegeztetést - a leirt módon - tovább kell folytatni. A megkezdett lélegeztetést pillanatra sem szabad abbahagyni. B) Ha az áramütött karjai épek és legalább két begyakorolt segélynyujtó van: a) Az egyik segélynyujtó a hátán fekvő áramütött nyelvét zsebkendővel vagy nyelvfogóval előrehuzza (3. ábra) és azt a mesterséges lélegeztetés egész tartama alatt előrehuzva tartja. b) A másik segélynyujtó az áramütött feje mögött féltérdre ereszkedik, az áramütött karjait mellkasára helyezi úgy, hogy az alkarok egymással párhuzamosan, egymástól tenyérnyi távolságban legyenek. A segélynyujtó az áramütött alkarjait felső jog ássál, közvetlen a könyök alatt fogja meg (3. ábra). 3. ábra 4. ábra c) A segélynyujtó a mellkason levő karokat felső teste súlyával a mellkasra nyomja (kiiélegeztetés, 3. ábra.) Ezután a nyomást megszüntetve a karokat lassan ívalakban az áramütött feje mögé, egészen a földig huzza hátra (belélegeztetés, 4. ábra.) d) Ezt a műveletet 4 ütemben kell végezni. A segélynyujtó l-re a karokkal a mellkast nyomja, 2-re nyomva tartja, 3-ra hátrahuzza, 4-re hátrahuzva tartja. 5. ábra 6. ábra C) Ha az áramütött karja el van törve: a) Az áramütöttet óvatosan hasrafektetjük, a sérült kart kellő elővigyázattal a törzs mellé helyezzük, az oldalra fordított fejet pedig az époldali kézfejre fektetjük (5. ábra) és ebben a helyzetben végezzük el a mesterséges lélegeztetést b) A segélynyujtó a medence magasságában, arccal a beteg feje irányában fordulva az ép kar felöli oldalhoz térdel. c) Két kezét úgy helyezi a mellkas alsó részére, hogy a hüvelykujjak a gerincoszloppal párhuzamosan, egymástól tenyérnyi távolságban legyenek, a kisujjak pedig a bordaivek mentén helyezkedjenek el d) A lélegeztetés 4 üteme a következő: l-re felsőtestünkkel előre dőlve megnyomjuk a mellkast (kilélegeztetés, 5. ábra), 2-re nyomva tartjuk, 3-ra Kiegyenesedünk és a tenyerünket a mellkason hagyva a nyomást megszüntetjük, 4-re pihenünk (belélegeztetés, 6. ábra). 10 Ha az áramütött már szabályosan, erőteljesen lélegzik, a lélegeztetést abba kell hagyni, az áramütöttet jó melegen be kell takarni és figyelni kell lélegzését. 11. Az á amütöttet nem szabad felügyelet nélkül hasyni, mert állapota bármely pillanatban rosszabodhat. 12 Ha az árarnüfött eszméiéire téi i és nyelni tud, meleg folyadékot (kávét, teát) kell vele itatni. Nagyfeszültségű áramütés esetén ezenkívül rövid időközökben eg• másután egy-egy pohár szódabikarbóna oldatot is itatunk (egy pohár vízbe tetézett kávéskanálnyi szódabikarbónát teszünk.) Eszméletlen óramütött szájába folyadékot önteni szigorúan tilos! 13. Ha az áiamütött eszméletét elveszítette ugyan, de szabályszerűen lélegzik, akkor rendszerint minden különösebb beavatkozás nélkül eszmélet: e tér. Az eszme le; rét érést azonban az élesztési eljárások alkalmazásával (mellkas és arc dörzsölése, iitögetése, hidegvízzel való lefröcskölése és ulána szárazra törlése, szívmasszázs stb.) gyorsítani kell. 14. Ha az áramütés eszméletlenséget okozott, az eszméletlenség megszűnése után is — több órán keresztül — minden mozgást megtiltunk. Ha az áramütött nem vesztette el eszméletét, akkor is egy-két óráig teljes nyugalomra van szüksége és ezért miden felesleges mozgást (felállást) meg kell tiltani. 15. Az égési sebeket száraz steril kötszerrel kell bekötni. Az egyéb sérüléseket az első segélynyújtás vonatkozó előírásai szerint kell ellátni. b.Nt. 1. f*. 6*di 24126 f
