Református gimnázium, Miskolc, 1937

A házi feladatok átnézése a 45 perces órákon igen nehéz probléma, de legalább rajtaütésszerűén néhányat mindig nézzünk meg- s egyegy tanulóval az óra előtti szünetben írassuk a táblára s az ő munkáját az óra elején összmunkával javítsuk ki. Az iskolai dolgozatok sokszorosítóműhelyi jellegét eltüntethetjük, ha nem könyvízű, hanem egyénien megoldható feladatokat adunk. írassunk olvasott történetet, felolvasott mesét, minél gyakrabban szabad fogalmazási témát, időszerű kérdést, élménydolgozatot. Ha az anyaghoz tapadunk — ami néha szükséges is —, akkor legalább a formát tegyük érdekesebbé, írassunk kérdés- és felelet-, monológ-, dialóg- és levélalakban. Az írásbeli készség fejlesztésére még erősebben kapcsolódjunk be a külföldi levelezési akciókba. Feltűnő javulást észlelhetünk sok diáknál külföldi baráttal való levelezés után. A szebb leveleket az osztályban felolvastatjuk. A fordítás. Ebben a tekintetben is változott felfogásunk. Ma kezdő fokon alig, később már többet fordíttatunk az idegen nyelvből magyarra, annál kevesebbet azonban magyarból. A magyarból való fordítás nem célunk s ez a munka nincs is arányban az eredménnyel. Grondoljunk csak megértéssel németszakos kollégáink vergődésére az érettségi követelményei között. A nehezebb magyar szöveg lefordítása már művészet, meghaladja egy gimnazista diák képességeit, remekírókból fordíttatni pedig egyenesen képtelenség. Ha mégis elkerülhetetlenül szükséges ilyen gyakorlat, mint például a német tanárok esetében, akkor fordíttassunk meséket, újságcikkeket és visszafordított szöveget. Az idegenből való fordítás a megértésnek szükséges ellenpróbája. Később könnyű szöveget máinem fordíttatunk le az idegen nyelvből sem, osak felolvassuk s a megértésről a tanár egy-egy tartalmi kérdéssel győződik meg. A könnyű szöveg minden mondatának lefordítása időpocséklás. Olvasmányok. Az olvasmány célja nem mindig ugyanaz. Kezdőfokon a nyelvgyakorlást segítjük elő vele, később irodalmi ismereteket szerzünk, illetőleg a német vagy angol művelődést és szellemet ismerjük meg általuk. Régebben egyoldalúlag csak irodalmi olvasmányokat olvastattak, ma a szellem és természettudományok ágát segítségül hívjuk, sőt napilapokból is olvasunk szemelvényeket. A nép szellemét kutatjuk, amit még népléléktani szakkönyvekből sem lehet úgy megtanulni, mintha azokat a tanuló maga fotografálja össze jellegzetes olvasmányokból és a tanár élményszerű magyaráznitaiból. A tanár csak annyit mond: az angol király koronázásakor a szegényebb emiberek a fák tetejéről 11