Református gimnázium, Miskolc, 1937
ritkán használ, semmiesetre se erőltessünk (pl. csöbör, agytekervény). A passzív szókészlet hadd merüljön nyugodtan a tudat alá. Minden élőnyelvet tanító tanár vallja azt, hogy a szavaknak nincs önálló létük, csak más szavakkal való vonatkozásban élnek. A kisgyermek beszéde is csak hangképileg egy-egy szó, egyébként ezek a szavak egyszavas mondatok. A 15 hónapos gyerek azt mondja: kávé, a 6 éves: kérek egy kis kávét. Ezért lehetőleg nem szavakat kérdezünk, hanem egyszerű szólamokba, vagy mondatokba rejtjük azokat, így vesszük elejét az értelmetlen szóbiflázásnak. Az új szavakat magunk írjuk a táblára, majd külön, vagy együtt elolvassuk. A karban való hangos, néha suttogó olvasásnak is nagy jelentősége van. Figyelmeztetjük diákjainkat, otthon úgy ta"hulják az idegen szavakat, hogy csak az idegen szót mondják hangosan, a magyart ne, hogy az erősebb anyanyelvi szóképzet el ne nyomja az idegen nyelvit. A szavak, kifejezések etimologiai megvilágítása is kívánatos: jó, ha az egy intézetben tanító tanárok az intézetben tanított összes nyelveknek legalább az alapját ismerik 13 a szószármaztatást ne csak az élőnyelv tanárai gyakorolják, hanem a holtnyelvek tanárai is, mert nemcsak apának lenni büszkeség, hanem méltó utódnak is. Jó, ha néha a latin tanár is mondja: látod, fiam, ebből a fontos szóból származik ez a német, illetőleg angol szó. A nyelvek tanórákon való összehasonlítgatásának azonban véleményem szerint egyesek túlzott fontosságot tulajdonítanak. Sokkal fontosabb ennél a rokonértelmű szavak és kifejezések minél bővebb ismerete. Ez jelenti a nyelvgazdagságot. Persze csak felsőfokon lehet elérni, hogy a diák megérezze a szavak és kifejezések determináló hajlamát. Ha a magyar gyerek ennyit mond: azért mentem a múzeumba... már érzi a célkomplexumlot, a nyelve hegyén van az egész következő mondat formája. Az idegen nyelvnél ez, az érzék nehezen tudósítható. Arra a fokra, ahol a diák már idiomatikus nyelvérzékkel beszél, az illető idegen nyelven gondolkodik, isajnos, csak igen kivételes tehetségű diákoknál juthatunk el, az, osztálylétszámmal fordított arányban. Az írásbeli feladat általában ne legyen nehéz, hogy a gyengébb tanulók is biztonságérzettel foghassanak hozzá és ne kényszerüljenek óra előtt írni. A másolást teljesen kiirtani nem lehet, mert haszontalan hanyag diák mindig lesz, de vannak diákok, akiket a megoldhatatlan, vagy túlsók írásbeli feladat tesz puskázóvá10