Református gimnázium, Miskolc, 1936

Iskolánk élete az 1936—37. évben (Igazgatói jelentés) Az igazgató a június 14-i tanévzáró ünnepélyen a következő igazgatói jelentést terjesztette elő: Igen tisztelt iskolai elöljáróság, igen tisztelt sziilők és más érdeklődők, tanári kar és kedves tanulóifjúság! Most, amikor elérkeztünk az 1936—37. tanítási év végére, számot kívánok adni az évnek a munkájáról. Itt, ősi templomunkban, évzáró ünnepélyünkön első feladatomnak azt tekintem, hogy beszámoljak arról: milyen szempontok vezették tanári karunkat végzett munkájában, s mi volt közös munkánknak az eredménye. A középiskola feladata az 1934. VI. t. c. 1. §-a szerint az, hogy „a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye." Munkánkban ez a célkitűzés vezetett s vezethetett annál is inkább, mert a református tanintézeteknek évszázadok óta ez a célkitűzése. A magyar haza sorsa s a magyar református egyház élete évszázadokon át egymásba kapcsolódott. Amikor elődeink vallásszabadságukért fegyvert is voltak kénytelenek fogni, ugyanakkor hazánk szabadságáért is küzdöttek. Töretlenül él bennünk a magyar haza, a magyar faj szeretete s teljes mértékben átérezzük — felekezeti elfogultság nélkül — a valláserkölcsi alap fontosságát. Nem minden óra ad ugyan egyenlően alkalmat a valláserkölcsi és hazafias nevelésre, de minden tantárgy keretében lehet erre alkalmat találni. A legfontosabb azonban a tanár lelkivilága s az életével adott példa. Az új törvény a tanítás mellett nagyobb súlyt helyez az eddiginél a nevelésre, s az új tanterv, amely a következő iskolai évben a III. osztályban fog életbe lépni, erre több módot is ad. De amint a tanításnál igazi eredményt elérni csakis a családi otthon 18