Református gimnázium, Miskolc, 1934

35 csak férjének volt minden téren hűséges segítő társa, de a református tanügy érdekében hozott nagy áldozataival felírta nevét a magyar művelődéstörténelem lapjaira. Veres Pálné a közelmúlt magyar kultúrtörténet tündöklő alakja, aki nemcsak a saját életével adott kitűnő példát arra, hogyan kell élnie, hogyan kell nevelnie gyermekét egy igaz magyar nőnek, egy jó édesanyának, hanem amikor leánya körül a nevelés munkáját befejezte, az egész magyar nőnevelés ügyének lett igazi apostolává. Ismerte a női lélek belső értékeit, érezte, hogy a nő alkalmas a magasabb műveltség megszerzésére s értékes szellemi munka elvégzésére is és tudta azt, hogy ha a nő ezen a téren nem foglalja el azt a helyet, amely Istentől adott képességei szerint méltán megilletné, annak csak az az oka, mert nem részesül kellő nevelésben és taníttatásban és mert a kornak még kiválóbb emberei is elfogultak, téves felfogásúak a női lélek értékeivel szemben. Elhatározó befolyást gyakorolt reá Madách Imre, az általa nagyon jól ismert költő-filozófus akadémiai székfoglalója, amelyben úgy nyilatkozott, hogy „a nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányában az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik". Madách véleménye sértette női önérzetét s tudta, hogy az téves. Erről először magát Madáchot győzte meg, azután pedig kilépett a nyilvánosság elé s megküzdve a közönnyel, a balítéletekkel, a 67-iki kiegyezés után megteremtette a Nőképző Egyesületet s annak iskoláját és ezzel új irányt mutatott a magyar nőnevelés terén. A Nőképző Egyesületen s annak iskoláján, majd tanfolyamain belől juttatta kifejezésre a benne már korábban megérlelődött nevelési elveit. Az ő lelkében a magyar nő ideális képe élt s ennek a megvalósítására törekedett. Előtte a magyar nőnevelésre kevés gondot fordítottak. A középosztály gyermekei egy-két kezdetleges intézeten belől részesülhettek valamelyes, az elemi iskolát meghaladó taníttatásban, a jobbmódú családok leánygyermekei pedig német és francia nevelőszülőktől szívtak magukba sokszor idegen szellemet. Veres Pálné azt akarta, hogy a magyar leányokat magyar emberek magyar szellemben neveljék. Nyíljanak meg a magyar leányok előtt is a műveltség gazdag tárházának a ka-