Református gimnázium, Miskolc, 1911

80 ispáni méltóságot vagy tisztséget a püspök és főpapok, meg egyéb egyházi férfiak közül még ideiglenesen se adhassa és adományoz­hassa senkinek, hanem csak jól érdemesült világi személyeknek", a kik nemesi sarjadékból valók és a kik az illető vármegyében lak­nak. Érdekes az 1492 : 100 t.-c., a mely azt mondja, hogy Pestés Pilis vármegyéknek ne legyen ispánja „mint eddigelé sem volt, — mint­hogy Budához közel feküsznek." Az örökös főispánság magával hozta a főispáni helyettes intéz­ményét. Ha a családban nem volt nagykorú férfi, a kiskorú főispán mellé helyettest kellett kinevezni. így Zemplénben I. Ferdinánd uralkodása idején a kiskorú Drugeth főíspánsága alatt előbb Perényi Mihály, majd Yiczmándi Máté volt az interialis comes. Többször megtörtént, hogy ugyanaz egyszerre több megyének volt a főispánja. 1405-ben például Ozorai Pipo Temes, Csanád, Arad, Krassó és Keve vármegyéknek volt a főispánja s mint ilyen, 1405 okt. 4-én az öt vármegye nemeseivel Aradon együtt tartott közgyűlést.* Az 1647:75 t-c. azonban kimondja, hogy egy személynek egyszerre csak egy főispáni tisztsége lehet. A mohácsi vész után, midőn a megye önkormányzata mind jelentősebbé válik, a király tisztviselőjével szemben, a nemesség első választott tisztviselőjének, az alispánnak a fontossága kezd kiemelkedni. Ez fokozatosan történik, úgy, hogy a XVII. század eiején már legnagyobb részt ennek a kezében összpontosulnak a megyei ügyek. A lörvénj'ek, amelyek adóbehajtásokról, bűnösök büntetéséről stb. szólanak, rendszerint az alispánról, esetleg a fő és alispánról tesznek említést. Ezt az a körülmény is előmozdította, hogy a főispánok igen sokszor más országos tisztséget is viseltek. A főispáni hatáskörnek volt azonban egy feladata, a melyet lehe­tőleg megőrizni igydkeztek, Ez a tisztviselő választó közgyűlés, az úgynevezett építőszék tartása volt. A főispán tűzte ki és vezette az építőszéket. A tisztikart ugyanis rendszerint egy évre választották. Szokásban volt a marasztás is, tudniillik az esztendő utolsó gyűlé­sén, ha meg voltak a tisztikarral elégedve, arra igyekeztek rábirni, hogy hivatalukat a következő évre is tartsák meg. így jártak el különösen akkor, ha a főispán akadályozva volt abban, hogy építő­széket tartson. Legnagyobb befolyása az alispáni szék betöltésére volt, amennyiben őt illette meg a kijelölés joga. A többi tiszt­séget a nemesség a maga akarata szerint töltötte be A főispán hivatala elfoglalása alkalmával esküt tartozott letenni. Egy ilyen eskümintával találkozunk az 1435. évi második törvény­* Zichy Okmánytár V. k. 411. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom