Református gimnázium, Miskolc, 1911

6 egy vár védelmére a szomszédos megyék nemessége és portalis katonasága kelt fel. ebben az időben lett gyakorivá. És éppen ez, az egyes részek külön védelmének a szüksége mozdította elő a nemességne hadi tekintetben a megyék szerint való szervezkedését. A nemesek törvényhozásilag kötelezték magukat, hogy birtokaik arányában bizonyos számú gyalogost és lovast mindig készen tartsanak (1609:65. t.-c.), hogy az első felszólításra oda küldjék, a hová szükséges. B katonaság első sorban megyei hatóság alá volt rendelve Minden megye fegyveres erejét az alispán vezette, vagy ha ez nem volt rá alkalmas, a megyegyűlés egy hadban jártas kapitányt választott. Az a nemes, ki a királyi, vagy főúri várban szolgált, tartozott maga helyett lovast küldeni s birtokai arányában a megyei hadhoz állítani rendesen tartandó katonáit. Továbbá meghatározza a törvény, hogy az a főnemes, a ki ötven lovast a saját költségén nem tud kiállítani, katonáit a megye zászlói alatt tartsa. Az ország főurai saját zászlójuk alatt szolgálván, nem tartoztak volna a magyar hatóság alatt katonáskodni. Most azonban a török foglalás sok főnemest fosztott meg birtokai tetemes részétől s így az önálló bandériumot nem tudták kiállítani, hanem katonáikat a megye zászlói alá küldötték. így, mialatt a kiváltságolt főurak száma apadt, a vármegyék katonai ereje és honvédelmi fontossága emelkedett. A szomorú helyzet a megyék önálló intézkedési körét tágította a honvédelem terén. Nem vártak, mert nem várhattak mindig az országgyűlés, vagy a fővezér utasítására, hanem több érdekelt szomszédos megye gyűlést tartott, melyen a támadás esetén szükséges közös védelemről gondoskodtak. Így hamarább érkezett a segély s a közvetlenül fenyegetett terület lakossága nagyobb elszántsággal is küzdött, mint pl. az idegen zsoldosokból álló sereg. A honvédelem tehát jelentékeny részben a megyében összpontosul. Itt pedig a nemesség kezében van az ügyek intézése. A régi oligarchák uralma, a főpapok bandériumai úgyszólván elenyésznek s a főnemesek is mindinkább beolvadnak a megyékben a „nemesség" általános kategóriájába. Főúr és nemes egy szabály alá esik a kötelességekben s közös érdekeikben, a gyűléseken is közösen határoznak. Az ország megvédelmezés.e törvényeink értelmében első helyen a királynak volt kötelessége A magyar király egyszersmind németrómai császár lévén, császári csapatok név alatt szerepelt ez a haderő. A XVII. század táján a török ellen harcoló császári csapatok öt különféle elemből állottak*. Ezek voltak az idegen császári zsol* Magy. Orsz. gy. Emi. X. k. 350 I,