Református gimnázium, Miskolc, 1911

4 sürgették a mi bűneink és sokan igazságtalanul nyomattak el mások által, akik sohasem tudták jogukat elérni a bírák távolléte és sok más akadály miatt", s ezért azt kérték a királytól, adjon engedelmet arra, hogy a sérelmek felett Ítélkezhessenek s a kért engedelmet meg is kapván, megvetették alapját a nemesség autonom bíráskodásának.* A köznemesség-tehát a gonosztevők, de még inkább a hatalmaskodó urak ellen kereste az egyesülés útján a védelmet. A szervezkedést természetesen a már meglévő keretekben, vagyis a vár megyékben hajija végre A következő időkből való törvényeink megmutatják, miként helyezkedik el a nemesség az előbbi várispánságokban és miként alakulnak át azok nemesi vármegyékké, a nemesség biztosítván magának az autonom ügykezelést különösen a bíráskodás terén. A fejlődésnek ezt az útját előmozdította az is, hogy a várispánságok lassanként megszűntek királyi birtokok lenni Ez az átalakulás előmozdította a vármegye jelentőségének az emelkedését is. Midőn pedig a mohácsi vészt követő időkben hazánk előbb két, majd három részre szakadt, ezeken a részeken belől a megyék egysége továbbra is megmaradt (kivéve bizonyos tekintetben a török uralom alatt levő részt), sőt fontosságuk az ország részekre tagolt helyzetében mindinkább növekedett. A közigazgatás, igazság szolgáltatás és hadügyhöz csatlakozott a törvényhozás, eme leg fontosabb politikai kérdée is, amennyiben a nemesség a maga egész tömegében nem vett részt az országgyűléseken hanem csak követeit küldötte oda. Az 1608-iki koronázás utáni törvénycikkek állapítják meg pontosan az országgyűlés kétkamarás rendszerét és ezáltal szabályozást nyer a vármegyék követküldési ügye is. Így a vármegyék előbbi hatáskörüket) továbbra is megtartván, fontosságuknak mintegy legmagasabb fokára emelkednek és különösen a XVII. század első felében hazánk ügyeinek az intézésében elsőrendű szerepet töltenek be. Jelen soraimban a vármegyék történetének főként ezzel az idejével szándékozom foglalkozni, ismertetvén azok jogkörét és szervezetét, szem előtt tartva kifejlődésüket. * A vármegyék jelentőségét úgy ismerhetjük meg leginkább, ha vizsgáljuk azok jog-, illetőleg hatáskörét és szervezetét. A szervezet kérdésével a tisztikar és megyegyűlés ismertetésénél kivánok foglalkozni, most pedig jog-, illetőleg hatáskörüket fogom tárgyalni. * Fejér: Cod. dipl. Tom. III. vol. 2. p. 315.