Református gimnázium, Miskolc, 1911

25 A járás ügyeit a szolgabíró intézte s működési köre mondhatni mindenre kiterjedt, ami csak a végrehájtó hatalom körébe tartozik. Általában segítő társa a főispánnak, majd, midőn a megyei ügyek vezetését az alispán veszi át, az alispánnnak mindenféle ügyben, tartozzék az a bíráskodás, közigazgatás bármely ága, adóvagy hadügy körébe. Mátyás törvénye az Ítélkezések végzésére esküdtek választására kötelezte a megyéket, de már az 1492: 53. t.-c. visszaállítja a régi szokást, mely szerint ne az esküdtek, hanem a fő- és alispánok, szolgabírák végezzék az igazságszolgáltatás ügyeit, perbehívásokat, iktatásokat, tanuvallatásokat, határjárásokat és bármely más bírói cselekményt úgy, mint azok az 1486 iki decretum előtt voltak. A szolgabírák jogkörére vonatkozik az 1588:40. t-c., mely szerint a szolgabíró 20 forint erejéig ítéljen tiszta adósságokban. Ha a feleknek valamelyike nem volna a szolgabíró Ítéletével megelégedve, a vármegyei törvényszékhez fölebbezhet. Az 1613. tör vények az idézést a szolgabírák feladatává teszik. Jelen kellett lennie a birtokba iktatásnál (1563: 45 t. c.) Egyes helyeken a birtokok és szőlők becslésénél is. (1625: 58 t. c.) Az erőszakosságok és foglalások ügyében az alispán maga mellé vévén egy szolgabírót és két esküdtet, végzi az Ítélkezést. A jobbágyok felett ítélkező úriszéken a szolgabíró jelen volt és arról jelentést tett a megyének. A jobbágyok ügyei intézésénél általában számottevő szerepük volt, így különösen a költözködésnél A szolgabírónak (pl. az 1556: 28. t.-c. szerint) a jobbágy költözködése alkalmával ki kellett szállani egy esküdttel s az ő jelenlétében fizette ki a költöző jobbágy a helység bírájának a maga földbérét. Azután 15 napot tűzött ki a szolgabíró; ha ezalatt az idő alatt szándéka megváltoznék maradhat, vagy ha csakugyan elmegy, adósságát, amivel esetleg urának vagy másnak tartozik, kifizethesse. 15-öd napra a szolgabíró ismét kiment s ha a jobbágynak semmiféle kötelezettsége nem volt, akkor elmehetett. Ha pedig valamilyen kötelezettsége fennállott, arra nézve a szolgabíró tett elegei. Ha mehetett, minden vagyonával együtt a szolgabíró és esküdt átvitték ahhoz az úrhoz, akihez költözni akart. Ha az eljárással valamelyik fél nem volt megelégedve, a megyei törvényszék elé- fölebbezhetett, de tovább nem A szolgabíró kötelessége volt járásában az adók kivetése alkalmával a telkek számáról s azok esetleges elpusztulásáról meggyőződést szerezni. 0 tartotta nyilván a megyei jobbágyok lajstromát. A megyéből kiállítandó katonák nyilvántartása szintén a szolgabírák feladata volt. Az 1435. évi I. decr, 6. c.-e úgy intézkedik, 3*