Református gimnázium, Miskolc, 1901

— 8 — „Wie der Klang, der sanft verhallt, Ist ein Schall Der den Fali Bines Menschen kann bedeuten" („Schuld") és „Sich, d'rum raacht ein Blatt mich beben Das im Abend winde rauscht I" („Schuld" I. 2.) A vadként üldözött hősök terrorizált, túlcsigázott fantaziája mindenből és mindenütt csak a kikerülhetetlen pusztulást látja. Éjjel a rettentő álmok, nappal a még ijesztőbb viziók gyötrelmeit szenvedik: „Karlos blutbefleckter Schatten Zoigt die Wunde mit der Hand Und die Faust droht meinem Gatten." (Elvira a „Schuld" III. 3.) Élő és élettelen természet egyaránt részt vesz a hatás fokozásában. Nemcsak a véletlen, hanem az állatkör jegyei, pl. a „Schuld" III. felv. 3. jel.-ben: Fünf von ihnen (állatkör jegyei) schauen auf mich, Wie mein eig'nes Leben", vagy a IV. felv. 4. jel.-ben : „In dem Thierkreis abgebildet Ist mein Leben: Stier und Brüder, Weib und Schiitz und Skorpion," sőt még a mathematikai sarkigazsagok is motívumok gyanánt szerepelnek. Hogy az ily alapokon felépített kompoziczióban drámai cselekvényről, öntudatos, önmagukért létező, egyéni czélokért küzdő alakokról, kik önmaguk kovácsai sorsuknak, egyszóval drámai jellemekről szó sem lehetett, a napnál világosabb. Arra nézve, hogy minő öntudatlan bábszerűséggel hajtják végre ezek a drámai hősök a sors égbekiáltóan igazságtalan végzéseit, csak két példát akarok felemliteni. Müllner „Schuld"-jában Hugó maga beszéli el, mint ölte meg az erdőben ismeretlen testvérbátyját, Karlost. Jóformán maga sem tudja, mint dördült el a gyilkos fegyver, csak azt érzi, hogy annak igy kellett történie, hogy a czigányasszony átka beteljesülhessen. Houwald „Leuchtthurm"jában hirtelen őrület behatása alatt oltja el Hort Ulrik a világitó-torony lámpáit, a hűtlen feleségét visszahozó hajó törést szenved a szirtzátonyon, Mathilde a vizbe fullad. Jellemzők különben a „ Schuld "-ban magának Hugónak szavai is, IV. 4. „Thun ? Der Mensch thut nichts ! Es waltet Ueber ibm verborgner Rath, Und er muss, wie dieser schaltet" vagy még jellemzőbbek Jerta zárószavai: „Fragst du nach der Ursah, wenn Sterne auf und untorgehen ? Was geschicht, ist liier nur klar; Das , Warum*' wird offonbar, Wenn die Todten auferstehen 1" Pedig az igazi drámának épen a „Warum" — a ,miért" — kérdésének tisztázása a főczélja!