Református gimnázium, Miskolc, 1900
8 nem más, mint Fichtenek művészetre és költészetre vonatkoztatott r,én a-je. Mint a philosophiában a spekuláczió, úgy a költészetben a fantázia az egyedüli teremtő princzipium, melynek ihletét a költő szabadon kövesse. Ebben a pontban azután a romantikusok érintkeznek a „Kraft und Originalgenie"-k theoriájával, csakhogy, míg ezek a természeti jelenségek világában maradtak, addig azok ezzel mindjobban szakítani iparkodtak. A Fichte „én"jén kivűl főleg Schelling természet philosophiájából merítettek az ifjabb romantikusok bölcsességet. Fichte a természetnek csekély teret adott, ez nála a szabad „én"-nel szemben inkább a „nem én" fogalma alá soroztatott. Schelling a természetet visszaállította jogaiba, hirdetve: „a természet legyen a látható ész, az ész a láthatatlan természet." 0 megteremtője az u. n. világléleknek, az universalismus eszméjének, a romantikusok alapvető világnézetének. Moralfilozofiájának elve pedig, hogy a kiválasztottaknak különleges moráljuk van és hogy létezik ,,Eine Freiheit und Erhebung des Geistes selbst über das Gesetz, die nur wenigen Auserwiihlten zukomme," a romantikusoknak kedvencz, a gyakorlati életben érvényesített fő morálprincipiuma. Platen Erlangenből szünideje alatt bebarangolta először a város környékét. — 1820-ban Bayreuthban Jean Paulnak, a nagy humoristának, (1763—1825.) vendégszerető házában találjuk, kit „für seine seelenvolle Lieb' und Mikle" ,,An Jean Paul" szonettjében siratott el és Ebemben meglátogatja Rückertet, 1) kihez a keleti költészet tanulmányozása révén vonzódott. Ilövid ideig Bécsben időzve, a hol meghallgatta Werner Zachariás prédikáezióját s jelen volt egyik drámájának előadásán. 182l-ben felkeresi Kassel ban Griinm Jakabot és atyjának barátja, Knebel, utján megismerkedik Jenában Goethevei, kinek 182l-ben megjelent ghazeláinak 2) kötetét ajánlja. Ezeket a „schelmisehes Getiindel" alaphangú költeményeket az olvasó közönség általán hidegen fogadta. Ennek oka nemcsak a külső forma szokatlanságában keresendő, hanem első sorban abban, a miért Platen „Suhlusswort"-jában maga is bocsánatot kér : „— — da<s die Stirn ihm heut Der Turbán, statt des Hutes, deckf' Kelet gondolatvilágába való ez a teljes elmeriilés, a tősgyökeres keleti kifejezés ellenkezett azon kor erős nemzeti érzésével. A kedvezőtlen fogadtatás által azonban vissza nem rettentve, ugyanezen év április havában a „Lyrische Blatter"-ben ifjúkori költeményeinek (dalok, románczok) egyrészével ismét néhány Rückertnek ajánlott ghazelát boesájtott közre. Egyéb költeményei (ódák, elegiák, kantaték) „Marats Tod" vázlatával és „ Die neucn Propheten"-nel „Vermischte Scbriflen" czím alatt 1822-ben láttak napvilágot, mely gyűjteményhez 1822. nyarán a „Spiegel des Hafis" ujabb ghazela sorozat járult. A Bülownak ajánlott „Spiegel des Hafis" még jobban elütött a német Ízléstől, mint az előző ghazelák, s ép azért még nagyobb idegenkedést keltettek. Platen az 1822. év legnagyobb részét utazással töltötte el. Sorba látogatta a Rajna kies völgyének városait, megismerkedve Schlegel Vilmossal, Arndttal, Welkerrel és Genthtel, a kihez „An Wilhelm Genth" ódáját intézte l8.-i2-ben. Juliusban Erlangenbe lért vissza, összes idejét tanulmányainak !) V. ö. szonettjét „An Rückert" 1826. 2) Gliazel, a perzsák s a törökök kedvelt lyrai versformája, 5-17 kétsoros versszakokkal (beits) melyeket a második sorok egyenlő rimei kötnek egymással össze.
