Református gimnázium, Miskolc, 1900

9 és költői alkotásainak szentelve. Erlangeni tartózkodása alatt nem kevesebb, mint tizenkét élő és holt nyelvet sajátított el, mindegyiket legalább is anynyira, hogy e nyelveken irott remekműveket olvashatta. Korábbi költeményeinek kiadása mellett 1S23 ban „Der Orient ist abgethan, Nun seht die Form als unser air mottóval megjelentek a „Neue Gaselen", melyeknek az eredetiekkel versenyre kelő remek művészi formája, közvetlen hangja és individuális érzelemvilága általános tetszést aratott.

1) Mihelyt színműveinek (Der glaserne Pantofl'el", — „Berengar", — , Der Schatz des Rbampsinit") első kötetéért az írói honoráriumot megkapta, azonnal útra kelt régi vágyai nak helyére, Velenczébe. Itt születtek meg páratlan szépségű velenezei szonettjei. Velenczében még a már lölbször meghosszabbított szabadságolásának lejártáról is megfeledkezett, a miért azután Nürnbergben három havi katonai fogságot szenvedett. Hogy Yelencze minő vonzó erőt gyakorolt rá, és hogy mily nehezen tudott tőle megválni, kitűnik naplójából. Már szept. 28-án panaszkodik, hogy néhány nap múlva kedves városát el kell hagynia. (1. 255. 1.) okt. 13-án (1. 260. 1.) újra ismétlődnek a sopánltodások. Okt. 20 án ezt írja „Venedig zieht mich tRglich mehr und mehr an, und ich kann kaum deliken, dass meine Abreise so unbesclireiblich nahe ist." Okt. 25-én ezeket jegyzi fel: ,,Ich kann mich immer noch nicht daran gewöhnen, dass ich übermorgen, oder höchstens Mittvoch Venedig verlassen soll" és csak nov. 18-án utazott el. Nürnbergi fogságának ideje alatt irta „Das Theater als Nationalinstitut betrachtet" nagybecsű értekezését és „Aphorismen"-t. Ugyanitt fogant meg a .,Thurm mit sieben Pforten" és a „Treue um Treue" drámáinak eszméje, a mint maga beszéli el. Büntetésének kitöltése után meglátogatta szüleit, Erlangenben rövid ideig könyvtári segédtiszti hivatalt viselt és 1825. őszén Svájcznak eddig nem látott vidékeit keresi fel.

2) Hazautaztában, Stuttgartban találkozik Griesszel, Uhlanddal, a svábiskola egy oszloposával : Schwabbal és a legfiatalabb Cotta őrgróffal, ki műveinek kiadására vállalkozott. E közben más körülmények is kedvezőleg alakultak Platenre nézve. Miksa király halála után I. Lajos lépett a bajor trónra, ki eddig is különös jóakaratának nem egy jelét mutatta iránta. Költőnk az ifjú királyt „An König Ludvig" (1825. nov. 14) remek ódájában ünnepelte trónralépése alkalmaból.

3) Ezzel az eseménynyel csaknem egy időre esik egy másik, nem kevésbbé örvendetes: a fordulópont Platen költészetében. Az )826. tavaszán megjelent „Die verhangnissvolle Gabel" a romantika bilincseitől felszabadult lelkének diadalkiáltása. A Cottatól drámáinak fejében kapott honorárium lehetővé tette, hogy 1826-ban régtervezett olaszországi útját megkezdhesse, a honnan azután csak két ízben — 1832-ben és 1833-ban — tért vissza, akkor is csak rövid időre Németországba. ! 828-ban évi 1000 kor. fizetéssd a tud. akadémia tagjává neveztetvén ki s ezen kívül királyi pártfogójától rendes tiszti illetékeinek felét is évről-évre megkapva, nyugodtan vehette kezébe a vándorbotot, melyet jóformán csak a halál ragadott el tőle. Idejének java részét Rómában és Nápolyban töltötte és innen járta keresztül-kasul Olasz • J) Goethe elismerő bírálata róluk olvasható : „Eckermanns Gesprache mit Goethe" 1823. nov. 21. és 24-én. Goethe sugalmazta azt Eckermann tollából kikerült reczenziót is a „Kunst und Alterthum"-ban. A .,Berliner Annalen"-ben megjelent kritika ,.nárrische Gedichte"-nek bélyegzi Platen e n mű költeményeit. V. ö. Pl. szonettjét ,An F. v. B." 2) Y. ö. „An die Diana des Niesen." 8) Ez Pl-nek első igazi ódája. Lajos kir. 1827. jun 3-án sajátkezű levelében ezt irja Pl.-nek: „— — Schon liingst wollte ich Ilmen eigenhándig mi'teilen, dass ich dieses (t. i. Talent) erkenne, Ihnen sagen, dass von allén Gedichten, die ich bei meiner Thronbesteigung bekommen, mich nur jenes des Grafen Platen angesprochen."