Református gimnázium, Miskolc, 1900

7 keresve megnyugvást és vigasztalást. Egyes románczain és oldalain kivűl ekkor születik meg „Gustav Wasa" eposzának eszméje, valamint a „Harfe Mohameds" epikai költeményének tervezete. Utazási vágya, mely élete folyamán egészen a szenvedély fokáig emelkedett, 1816-ban arra ösztönözte, hogy déli Németország és Svájcz vidékeit járja be. Útjában, melynek emlékeit költeményeiben örökítette meg

1) Aarauban Zschokke-vel ismerkedett meg. Nyomott kedélyhangulata, mely a vadregényes tájakon tünedezni kezdett, Münchenbe való visszatérésével ismét előfogta. Az őszt s a tél egyrészét, körülbelül január közepéig, szüleinél töltötte. Naplója különböző tervekről ad számot, melyek ezen időben fejében forrtak. Egyszer diplomacziai pályára akar lépni, másszor meg Amerikába

2) vagy Perzsiába készül kivándorolni. Különféle költői tervek is foglalkoztatták, melyek azonban csak kis részben valósultak meg. A nyarat Schlierseeben Lakenbauer lelkésznél töltötte, La Roehefoucauld, Pascal Helvetius, Garve, Spalding és más népszerű philosophusok munkáit olvasva. Philosophiai tanulmányainak gyümölcse, „Die Lebens regei" (nyomtatásban először 1834-ben), magas ethikus felfogásának fényes tanúbizonyságai. 1817 október közepe táján Münchenbe tért vissza s kiadta első nyomtatott művét, „Hymne der Genien. Am Sakularfeste üer Reformation" czimű költeményét. A barátságos fogadtatás, melyben ez részesült, lényegesen hozzájárult költői hivatottsága felett kétségeskedő önbizalmának erősítéséhez. Ivirályjának és nagynénjének anyagi támogatásával 1818ban a würzburgi egyetemre iratkozhatott be. Tervszerű tanulásra azonban itt sem határozhatta el magát. Tanulta az antik és modern nyelveket, hallgatott geometriai, természettudományi, történelmi, philosophiai s más előadásokat össze-vissza, minden rendszer nélkül. Hogy pl. Wagner transcendentalis philosophiája iránt mennyire tudott lelkesedni, mutatja nemcsak egyik 1820ból való ghazelje, hanem Fuggerhez intézett nem is egy levele, melyben barátját Wagner mathematikai philosophiájának akarja megnyerni. Zavart philosophiai gondolkodására valódi áldás volt Schubert és Schelling tisztább felfogása, a melylyel Erlangenben ismerkedett meg, a hová 181

lJ-ben költözött és a hol 1826-ig maradt. Itt szoros barátságot kötött a theologus Engelhardt-tal, ki később a költő naplójának sajtó alá rendezésével és erlangeni életének szeretetteljes megrajzolásával szerzett magának nagy érdemeket.

3) Erlangenben Wagner lelkes hivéből Wagner legelkeseredettebb ellene lőn. Wagnernek különösen azt a nyilatkozatát, hogy a „művészet halott" nem tudta elfelejteni soha és ismételten, pl. a „Treue um Treue" prológusában,

4) polemizál ellene. Schelling, kit Platen költeményéiben is

5) ünnepelt és Fichte a romantika alapvető philosophusai. Kant kivivta a vizsgálódás szabadságát és a tapasztalatnak az idealizmust állította szembe. Fichte azt teljesen elvetette és a vizsgálódás egyedüli alapjául az idealizmust hirdette. Fichte idea lizmusának souverain ,,én" je a romantikusok jelszavává lett, úgy hogy követelésük: „Die Willkiir des Dichters dürfe kein Gesetz über sich leiden," ') Pl. „Kloster Königsfelden" — „Am Ziiriclier See

: , — „Einladung an einoo Freund". 2) Az Amerikába való kivándorlás gondolatát 1817-ben költőileg is feldolgozta. L. „Amerika'

1 cz. költeményt a költő hagyatékában és „Colombo's Geist" balladáját, melynok terve 1816-ból, kidolgozása 1818. jnn 26-ról való. Ezen balladáját Platen később, — 1831-bon, — átdolgozta. 3) „Gráf Platen ín Erlangen" a „Morgenblatt für gebildete Stiinde"-ben 1836. No. 210—213 4) Vagy „An Johann Jacob Wagner" cz. szonettben. 5) Pl. „An Schelling," 1823-ból való alkalmi költemény, vagy .,An Schelling" 17. számú szonettjében : „Wie sah man uns an deinem Munde hangén . . ."