Református gimnázium, Miskolc, 1896

5 ellentétek hatása alatt, hogy minő világtörténeti következménye volt Caesár győzedelmének Vercingetorix felett, hogy minő áldás rejlett a provincziák elrómaiasitásában! ? Képtelen lévén Róma fegyverereje az önálló védekezésre: óltalomra, védbástyára volt szüksége, mely megvédje klassikus műveltségét az olv sokszor megujuló külső ellentétek hevében. Ezt a védelmi szerepet, ezt a hivatást tölti be a provincziák közül különösen az Alpokon túl eső Gallia. Gallia már földrajzi helyzeténél fogva is mintegy természetes védbástyája volt Itáliának s a rómaiaságnak, a mennyiben a tőle éjszakkeletre és keletre eső germán elemnek Itália és Róma ellenes támadását a déli irányban való megközelithetlenség miatt rendszerint Gallia egyik vagy másik részén való átvonulással lehetett intéznie, így különösebben Gallia Belgica s Lugdunensis déli és délkeleti, Narbonensis északi és keleti szélein. Ezért van, hogy Róma erődisei a provincziájának emiitett részein eső Aug. Trevirorum, Argentoratum, Lugdunum, Aug. Nemetum és Aquae Sextiae területére irányultak. De fontos volt Gallia fekvése az itt emiitett szempontból már csak azért is, mivel a Rómából Germánia felé vezető 4 fő katonai út közül három az ő területén vezetett keresztül. Egyik éjszaknyugoti irányban Yiennaig, a másik éjszaki s egymással szinte párhuzamosan haladó irányban Argentoratumig, illetve Augusta Trevirorumig, később egész a germán Moguntiacum határáig.*) Gallia földrajzi helyzetének a germánokkal szemben való előnyös felhasználása bizonyára ott lebegett már a nagy hódító Caesár lelki szeme előtt is s hatalmi törekvésében ez is egy fontos rugó lehetett a kicsiny Narl >onensis kiszélesítésénél. De védelmi szerepet vitt Gallia kultúrá jának erejével is. Gallia kelta lakosságában már a római fegyverek előtt való meghódolásuk alkalmával volt bizonyos csirája a művelődésnek, mit kifejlődésre csak a rómaiaság juttatott. Ennek hatása alatt kezdik hazájuk előnyös földrajzi helyzetét belátni s minden irányban hasznukra fordítani. Egyszerű falvaik csakhamar világvárosokká változnak át, kunyhóik palotákká, ösvényeik kövezett utakká, tanulatlan szónokaik ékesen szóló rhétorokká, barbár liarczosaik tábornokokká vagy éppen császárokká. Bámuljuk e csodát — mond Lavisse — a gallromán városok boldog életét! Anyagi és szellemi téren egyaránt fontos telepei: éjszakon Augusta Trevirorum, délen Lugdunum, „Gallia Rómája", nyugot felé pedig Ang. Nemetum. Polgáriasultságuknak nem egy intézményénél - mondja Mommson -- még a rómaikénál is *) Paulus Nisle : De bellis ab Antonio gextis 3 1.