Református gimnázium, Miskolc, 1895

8 nek fentariója s melyet a jelen század második felében Clausius berlini tanár legmagasabb általánosságban igy mondott ki: a mindenség erélye állandó.*) így aztán a világtestek rendszerében a symmetria is igen lényegesen szerepel. Gondoljuk meg csak, hogy az egyes világtestek pályája kör, ellypsis hyperbola, vagy parabola, szóval az u. n. kúpszeleti görbék; ezek pedig a geometria tanítása szerint egy vagy több tengelyű symmetriával birnak.**) Sőt maga a világtestek alakja, a gömb (helyesebben spbárikus forgástest) a stereometria tana szerint a legtökéletesebb, minden izében symmetrikus lestalakzat. A természet három országának, az állat-, növény- és ásványországnak részei, egyedeinél is pontosan föllelhető a symmetria. Az állatvilág egyedei a legkisebbtől a legnagyobbig mind a legtökéletesebb symmetriával megalkotott, mesterművek. A test közepén, hoszszában képzelt egyenes vonalra, mint tengelyre vonatkoztatva a páros szervek a test két oldalán teljesen symmetrikus elhelyezést nyertek, sőt rendes körülmények között e szervek egyenletesen fejlettek is. Nélkülözhetetlen feltétele ez, főleg az embernél, a test természetes, egyenes tartásának és a könnyed, egyenes járásnak. Sőt tovább menve, a tapasztalatokból eredt emberi tudat ezen páros szerveket az egységes szervezet oly együvé tartozó részeinek tekinti, hogy azokat a közéleti szólásmódokban párjával egynek is veszi. Például a kinek egyik szeme, keze, vagy lába hiányzik, nem mondjuk: egyszemű, egykezü, vagy egylábú, hanem félszemű, félkezü, féllábú. A növényvilágban (ugyanilyen mérvű és) ugyanilyen fontos szerepe van a symmetriának. A szabad téren nőtt fának törzse egyenes; ágai minden irányban egyenletes elosztással fejlődtek, úgy hogy az egész lombkorona kerekded, vagy éppen gömb alakot mutat. Gondoljunk csak egy szabadon álló tölgyre, jegenyére, pálmára stb. A növények legkisebb részeiben is megvan a symmetria. A levelek symmetrikusan helyezkedtek el a száron, az ágon; maguk a levelek egy középvonalra, a virágok pedig egy vagy több tengelyre vagy egy középpontra is symmetrikusak. Ez oly szembeszökő tulajdonság a levelek és virágoknál, hogy bővebben fejtegetnem fölösleges. A szervetlen világ sincs kivéve a symmetria törvénye alól. Az ásványország mesterművei, a jegőczöknél a tömecsek (molecula) az anyagban rejlő természeti őserő következtében oly symmetrikusan rendezkednek el, hogy a legváltozatosabb, bámulatosan szép szabályos, szögletes testeket, vagy ezek összetételeit adják. A konyhasó jegőcze pl. a *) A Galilei erős sejlése után Nicolaus Cusanus, továbbá a nagy thorni csillagász, Kopernik s főleg Kepler fejtette ki az égi testek vonzó erő általi összetartatását; betetőzte pedig Newton az általános nehézkedési törvény felfedezésével. Majd Descartes (»a világegyetemben mindig ugyanazon mennyiségű mozgás létezik«) és mások fejtegetései után Laplace számította ki a nehézkedést a világtestekben s ez alapon egybeállította a világ rendszerét. **) A parabolának egy tengelye van, a hyperbolának és ellipsisnek kettő ; a körnek pedig minden átmérője symmetralis, tehát számtalan tengelye van.