Református gimnázium, Miskolc, 1891

19 mertetése. Nagyobi) epicai olvasmányul: Arany „Toldy"-ja, melyből az I., IV. és XII. énekek köinyvnélkiil is betanultattak, Arany: Buda halála, keveháza. Vörösmarti: „Két szomszédvár", Czuczor: „Botond"-ja. Prózai olvasmányok a tankönyvhöz csatolva. Kézikönyv: Góbi Imre: Magyar irálytan. 1892. Budapest. írásbeli dolgozatok: Toldinak és Toldi estéjének egyes énekei tartalmilag és irálytanilag fogalmazva 1—9. gyakorlat. 10. Verslábak. 11. Classicus verssorok. 12. Classicus versszak. 13. Páros rímű négyes szökősor. Alexandrin verssor páros rímmel. 14. Ütemes verssorok. 15. Tropusok: hasonlat, metaphora, megszemélyesítés, metonymia, antithesis. 16. Figurák: fokozás, túlzás, kérdés, felkiáltás, megszólítás. 17. Négytagú összetett körmondat. — Heti óraszám 4. Tanár : Dr. Kovács Gábor. 3. L a t, i n n y e 1 v. Összetett mondatok tana: egymás mellé és egymás alá rendelt mondatok. Idő- és módtan. Idők következése. Infinitivalis és participialis constructiók alkotása és felbontása, gerundialis és gerundivalis constructió. A supinum használata. Oratio recta és obliqua kölcsönös áttétellel. Kézikönyv: Kérészy-Szinyey „Latin mondattan". Sárospatak, 1886. Fordítottak prózai szöveget Jul. Caes. „De Bell. Gall." czimű müvéből a negyedik könyvet, bármely szövegkiadás szerint, továbbá költészeti olvasmányul Phaedr. Augusti Libert. „Fabul. Aesop." cz. művéből (Sárospatak, 1888.) 25 darabot, u. m. Lib. I. 2, 10, 12, 15. 25, 26. Lib. II. 8, Lib. III. 1, 4, 8, 9, 16, 20. Lib. IV. 1, 5, 14, 15, 17, 20. Lib. V. 2, 3, 6, 8, 10. és Append. 1., a melyek közül könyvnélkül is betanultak 15 darabot. A magyarról latinra fordítás gyakorlásáúl kaptak iskolai feladatokat. Heti órák száma 6. Tanította: Szabó Barna. 4. N é m e t nyelv. A név- és igeragozás ismétlése. Visszaható, személytelen és összetett igék. Igék, tőnevek és melléknevek alkotása. Német mondattan: az igeidők és módok használata, a név, mint állítmány, a jelző fajai és használata, az ige határozatlan módjának használata, az igék és melléknevek vonzata, az elöljárók, a cselekvő alak szenvedővé változtatása és viszont, az egymásmellé és egymásalá rendelt mondatok s kötőszavaik, a szórend a mondatokban, hiányos mondatok, rokonértelmű szók. Kézikönyv: Virányi Ignácz „Módszeres Német Nyelvtant" Budapest, 1890, a melyből lefordítottak 28 részben német, részben magyar gyakorlatot. Heti óraszám 3. Tanította: Szabó Barna. 5. Történelem: Az ó-kor történelme a népvándorlásig. Kézikönyv: Szilágyi Sándor Egyetemes történet I. rész. Ó-kor. Budapest, 1879. — Heti óra 3- Tanította: Kun Pál. 6. Mennyiségtan. Ellentett mennyiségek. A betűszámtan elemei. Az algebrai mennyiségek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Algebrai törtek és a négy alapmívelet algebrai törtekkel. — Négyzet és köb. — Első fokú, egy ismeretlenű egyenletek. Kézikönyv: Algebra, Irta: Dr. Mocnik Ferencz, átdolgozta: Dr. Schmidt Ágoston. Budapest, 1890. Hetenként 3 órán tanította : Porcs János. 7. Rajzoló geometria. Görbe vonalak : keletkezésűk. A kör fogalma. A kör és az egyenes. Szerkesztések húrokkal és érintőkkel. A kör és a szög. A körre vonatkozó szerkesztések. Arányos távolságok a körben. Szerkesztések arányos távolságokkal. A folytonos aránylat. A körbe és a kör köré írt idomok. Szabályos sokszögek. A kör osztása. Két kör kölcsönös helyzete. A körök, mint hasonló idomok. A kör kiegyenesítése. Az ellipsis fogalma,