Református gimnázium, Miskolc, 1891

20 részei, szerkesztése. Az ellipsis érintője, deréklője. Fő- és iránykör. Érintők szerkesztése. A hiperbola fogalma, részei, szerkesztése. A hiperbola érintője, deréklője. Fő- és iránykör. Érintők szerkesztése. Az asszimptóta és szerkesztése. Sajátságos alakú hiperbolák. A hiperbola és az ellipsis. A parabola fogalma, részei, szerkesztése. A parabola érintője, deréklője. Az irányvonal és a csúcshoz vont merőleges ( fővonal). Alderéklő, alérintő, gyújtóponthúr. Érintők szerkesztése. A parabola és az ellipsis. A parabola átmérői s a tengely és a gyújtópont kikeresése. A körlefejtő és a kardois, a közönséges s az epi- és hipociklois s a csigavonal. — Kézikönyv: dr. Császár Károly „Szerkesztő planimetria". Budapest, 1880. Heti óraszám 2. Tanította: Szabó Barna. 8. Természetrajz. Vegytan, ásvány, kőzet, földtan alapvonalai. Vegytani előismeretek. A levegő és annak termeszettani tulajdonságai. A víz jellegzőbb sajátságai. Különbség a vegyület és keverék között. Az egyszerű testek vagy elemek vegytani képletei, a szén (Carbon) és vegyületei. A kén fontosabb vegyületei. A fontosabb szerves és szervetlen savak ismertetése. A könnyű és nehéz fémek. Az egyszerű és összetett kőzetek. A föld története. Kézikönyv: Vegytan elemei. Ásványtan és Geologia, vegytani előismeretekkel írta: Búza János. S.-Patak, 1885. Heti óraszám 3. Tanította: Veskóy Zs. Jenő. 9. Testgyakorlat. Előgyakorlatok a gyűrűhintán, korláton. Nehezebb gyakorlatok a mászópóznán és kötélen. Versenyfutás. Magas és távugrás. Szabad gyakorlatok egyszerű kivitellel. Heti óra 2. Pásztor Miklós. 10. Ének. III., XXX., XXXIII., XXXIV., XXXV., LXV., CXXXV., CXXXVIII., CL. Zsoltárok és 51. 153. 162. Dicséretek tanulása. Heti óraszám 1. Tanította : Ruttkay Menyhért. V. osztály. 1. Vallás. A ker. egyház története az egyház alakúlásától, 33-tól a reformátióig 1517-ig. Kézikönyv: Keresztyén egyháztörténet Kovácsi Sándortól. Sárospatak, 1884. Heti óra 2. Tanár: Illyés János. 2. Magyar nyelv. Az irásművék szerkesztésének általános szabályai. Kézikönyv: Góbi Imre Szerkesztéstana. Budapest, 1887. Költői olvasmányul Arany János balladái, a népballadák, a magyar irodalom összes jelesebb balladái. Magyarázatok: Beöthy Zsolt és Greguss Ágost, A verstan ismétlése. Prózai olvasmányúl a kézikönyvhöz csatolt összes olvasmányok, és a görögnyelv pótlásáúl Dr. Jancsó Benedek: Magyar irodalmi olvasmányok. Budapest, 1890. Heti óra 3. írásbeli dolgozatok. 1. Egy _tetszés szerint választott ballada tárgyalása tartalom és alak szerint, 2. Útleírás saját tapasztalat után. 3. Szondy hős halála, költőink különböző felfogása szerint. (Tinódy, Erdélyi, Czuczor, Arany.) 4. Mi teheti tanulásunkat helyes irányúvá? Értekezés. 5. Egy önállólag készített balladai mese. 6. Önéletrajz. 7. A kutya, stb. (állattani leírás. 8. Növénytani leírás. 9. Ásványtani leirás. 10. Elmélkedés Kölcsey Paraenesise felett. Tanár: Dr. Kovács Gábor. 3. Latin nyelv. Prózai olvasmány: T. Livius „Ab urbe condita" XXI. könyvéből 35. fejezet az egész könyv tartalmi ismertetésével. 2. Költői olvasmány: válogatott darabok Pirchala Imre „Anthologia Latina" czimű kézikönyve szerint Catullus Vergilius és Ovidius műveiből. Fordítási gyakor» /