Református gimnázium, Miskolc, 1891

XII akkor indúlt Patakra és 1650. év őszén, nov. 20-án családostól S.Patakra érkezett. Sárospatakra ő, mint tamílmányifelügyelő, rendező, tanvezető pedagogarcha liívatott, mint Szombathy János híres pataki tanár említi, fizetése is három annyi volt, mint más rendes tanárnak, évi 940 írt, mely (>000 írtnak felel meg. Székfoglaló beszéde szólt: „De cultura Ingeniorum", a lelki tehetségek műveléséről. Lélektani alapon fejtegeti benne a nevelés miben létét, lehetőségét, szükséges voltát. Gazdag tárháza az a pedagógiai tapasztalatoknak. Ezután elkészítette Patakon a schola pansophica tervezetét, megnagyobbította az iskolai termeket, a szobák számát szaporította a fejedelem asszony költségén, említi, hogy a meglévő helyiségekben száz meg száz növendék fér el, a convictus bentlakását behozta, említi, hogy a fejedelem asszony az iskolától a 4-ik házat megvette s kéri, hogy vegye meg még a közben eső hármat is, hogy a tanároknak legyen hol lakniok, vétesse körül az egészet kőfallal s kész lesz az uj Latium. A sehola pansopliika keresztül vitelére pedig ajánlja, hogy a fejedelem asszony, az iskolák, egyházak egyéb pártfogói, polgárok, nemesek, lelkészek iövedelmök egy tized, vagy csak egy huszad részét adják az iskolára. így gondolkodtak őseink is Miskolczon tanári lakokról, convictusról, melyek részint egyesek által adományoztattak, részint közköltségen vétettek, építtettek, hogy a tanárok, a mi nevelési s felügyeleti tekintetben igen fontos, a tanintézet góczpontjához közel legyenek. A pansophica Comenius rendszere szerint Sárospatakon nem vitetett keresztül. A schola pansophica létesítésének több akadályai voltak. Comenius Patakra hívásának Tolnai volt főeszközlője. Tolnai pedig újításaival és fegyelmezéseivel már első tanársága alkalmával Patakon ellenkezésbe jött az orthodox papokkal, kik túl a Tiszán az az e piscopolis, a Tiszán innen pedig a consistoriális rendszernek voltak hívei; Tolnai pedig az Angliából hozott presbiterialis egyház kormányzatot hirdette. A Tolnay ellen folytatott harcz eredménye az lett, hogy Patakról távoznia kellett s ezután Miskolczon, később Tokajban lelkészkedett, de újításaiért a szatmár-németi gyűlésen 1046-ban hivatalától meg is foszták. Ily körülmények közt csak növelhette az orthodoxia híveinek boszúságát az, hogy Lorantfy Zsuzsánna Tolnait 1649-ben újból az iskola élére állította. Az ellenszenv, melylyel Tolnai iránt Tarczali és Szimándi esperesek, sőt valószínűleg Veréczi a pataki lelkész is viseltetett, hihetőleg átszivárgott Comenius reformjaira is, úgy, hogy Comeninsnak Tolnai Jánoson kivűl, kinek presbiteri rendszere később csakugyan diadalmaskodott, a Kákóczy család tagjain s Medgyesi Pál udvari lelkészen kivűl alig voltak számba