Református gimnázium, Miskolc, 1891

XIII vehető tagjai. Ily körülmények között, ha nem is egyenes ellenszegülés, de szellemi pangás állott be és a reformok iránti ellenszenv. Ehhez járult még a felbujtogatott ifjúság viselete. Átláttam, így szól Comenius, hogy nincs helye az egyetemes tanulmányoknak ott, hol töredéken kapkodnak mindnyájan; hol a türelmetlenség uralkodik, a tervek éredését be nem várva sürgetik a dolgot, hol azok féltékenysége vegyül a dologba, kik a mily készek Jupitert és Merkuriust bálványozni, oly készek Pált és Barnabást megkövezni, mihelyt észre veszik, hogy azok is emberek és nem bálványok. Valószínű, hogy az iskola felügyelők sem részesíték Comeniust kellő támogatásban, azért mondja a következőket: „Az iskola felgyügyelőkúgy helyezhetik jó karba az iskolákat, ha a jeles tanférfiakat illő tisztelettel veszik körül és saját tekinytélyökkel fedezik, hogy a becsületesség és őszinteség becsmérlést, rágalmazást ne szenvedjen. Valószínű az is, hogy Comenius a tanárok közt lefolyt heves jeleneteknek is tanúja volt. Bizony keserű tapasztalatok kellettek ahoz, hogy így irjon: „Ha van hely a nap alatt, hol az irigység ós kajánság uralkodik, hol az emberek titkos gyűlölséggel és húzolkodással teszik egymást tönkre, itt van az. Comenius távozásával Patakról 1654. junius 2-án tartott búcsú beszédében nem ok nélkül szólt így a gondnokokhoz: „Adja Isten, hogy tartósan egyetértsetek szándéktok ós terveitekben. Adja Isten, hogy sikerrel fáradozzatok a tanárok közötti egyetértés fentartásában, mert megvallom, hogy ka tartani kell, én ez oldalról tartok a romlástól." Ily viszonyok és körülmények között Comenius terve Patakon keresztül nem vitethetett s javításai sem tarthatták fenn sokáig magokat. Ezen szomorú események tanúlságúl szolgálhatnak bármely tanintézetnek. Szoinbathy, híres pataki tanár, Comeniusnak Patakon eszközlött reformjait következőkben sorolja elő: „Behozta a tanításnak tanulásnak a réginél könnyebb módját. Három latin osztályt állított fel. Az osztályok számára tankönyveket írt. Pallérozottabb erkölcsi műveltséget hozott be. Behozta igen nagy haszonnal a színjátékokat. A nyomdát felállította, vagy legalább jobb rendbe hozta. Világi gonnokokat állított be. A nemesek tanvezetőjének hivatalát szerveztette (pedagogorcha tanfelügyelő). A két alsó latin osztályba is állandó tanítók beállítását sürgette. Ehhez hozzátehetjük, hogy Rákóczy Zsigmond által a könyvtárt növeltette, hogy új tantermeket rendezett be, rendet hozott be a tanév megkezdésében, a szünidőben. A tankönyvek behozatala által megszüntette a compendiumok időrabló másolatát. Behozta a felsőbb tanfolyam tanárainak „professor" néven való elnevezését. Ezen irányban történt intézkedései kihatottak a miskolczi gymnasiunira is, mely már 1648-ban jó hírnévben álló közép