Református gimnázium, Miskolc, 1891

XI Comenius neve már ekkor Európa szerte ismeretes volt, meghítták az iskolák reformálására Anglia, Franczia és Svédországba. Az 1641—42-iki telet Angliában töltötte, de a kedvezőtlen politikai körülmények sikert nem nyújtottak neki. Az 1642-ki év őszén Oxenstierna Svéd kanczellár arra bírta, hogy Geer Lajos Amsterdami kereskedő anyagi segélyezése mellett írna könyveket a Svéd iskolák részére. Comenius az ajánlatot most elfogadta, melyet a svéd kormánytól a svéd és lengyel udvar között lévő feszült viszony miatt előbb nem fogadhatott el. Elfogadta most azért, mert azt hitte, hogy az északi hatalom száműzött hitsorsainak állapotján segíthet, sőt a hazába való visszatérését is lehetővé teszi, de az amsterdami nagykereskedőnek hitsorsosai irányában tanúsított jóságát is megakarta hálálni. Abbahagyván a pansophicus törekvéseket, latin nyelvű könyvek írására adta magát. Elbingben (Poroszország) telepedett le. Itt több művet írt; különösen érdekes a 1. ..Methodus lingvanarum novissima", melyben a magyar és finn nyelv rokonságának szálaira akadhatunk. 2. „Vestibulum latinae lingvae." 3. ..Lingvae Janua resarata." 4. „Átrium latinitatis." 1648-ig dolgozott ezen művein, innen Lissába tért ismét, honnan 1650-ben Magyarországba hívatott. Első Rákóczy György erdélyi fejedelem 1648-ban történt halála után, özvegye Loraritfy Zsuzsánna kisebbik fiával Zsigmonddal Magyarországon lévő birtokaira tért vissza, melynek központja Sárospatak volt. Az idősebb tiú II. Rákóczy György, apjának utóda, továbbra is Erdélyben maradt. Az istenfélő kegyes özvegy kizárólag a pataki iskola emelésére gondolt, Tolnai János pataki rector köz bejárására, ki 7 évig tanult Hollandiában, Angliában, első Rákóczy Ggyörgy fejedelem költségén, a fejedelem kisebbik fiával; Rákóczy Zsigmonddal együtt sajátkezüleg írott levélben hívták meg Comeniust az iskola javítása feletti tanácskozására. Comenius 1650. tavaszán, főpásztori hivatásának teljesítése végett, mert 1648-ban a szétszórva élő cselimorva testvérek első seniorává választatott a Trencsénben fekvő Pucho, Lednicz, Skalicz községek látogatására indult és a húsvét ünnepek eltelése után ment S.-Patakra, Tokajba, hol akkor épen birtokain időzött Lorántfy Zsuzsánna. Ott megbízást nyert, hihetőleg a fejedelem asszony tanácsosa, Klobusiczky András jószágfelügyelő és Tolnai részéről, hogy a pansophia törvényei szerint adjon tervezetet a pataki iskola átalakítására. A tervezet el is készíttetett röviden és a terv köztetszésben részesült és annak szélesebb terjedelemben elkészítésére ajánlották neki a Patakon való letelepedést. De ekkor még ügyeinek elintézése czéljából visszatért Lissába, csak miután G-eer Lajostól és a testvér atyafiak senioraitól kieszközölte elbocsátását,