Református gimnázium, Miskolc, 1883
VII. ifjú Pompeiushoz csatlakozott és annak nevében, de parancsnokának teljes megelégedésére vezényelte a reá bízott lovasságnak egy részét, melyről atyja de off. műve II. 45. igy szól: „Tua autem aetas incidit in id bellum, cujus altéra pars sceleris nimium habuit, altéra felicitatis parum. Quo tamen in bello cum te Pompeius alae (alteri) praefecisset, 1) magnam laudem et a summo viro et exercitu consequebare equitando, jaculando omni militari laboré tolerando. Atque ea quidem tua laus pariter cum republica cecidit." Később Caesar mellett Hispániában akart szolgálni, atyja azonban tanácsosabbnak vélte őt Athenbe küldeni, hogy ott Cratippusnak vezetése mellett, ki akkor feje volt a peripateticus iskolának, a bölcsészetet tanulmányozza. Fia itt élvezetek és kicsapongások daczára is bizalmas viszonyban állott a bölcsészekkel. A következő év őszén a M Brutus seregéhez csatlakozott, melyben — mint a lovasság egy részének vezére — bátorságot és elhatározottságot tanúsított s meglehetős eredményeket mutatott fel. Működését a triumvirek élénk figyelemmel kisérték ugyan, de korántsem árthattak neki. Részt vett a philippi ütközetben és pártjának leveretése után S, Pompeiushoz Siciliába menekült. De midőn a 715-ben kötött misenumi béke a Brutus emberei nek — Caesar gyilkosainak kivételével — kegyelmet biztosított, ő is visszatért Romába. 724-ben consul lett s azután — mint proconsul — Kis-Ázsiát kormányozta. Nem örökölte atyjának sem tiszteletre méltó modorát, sem kitartó szorgalmát; de annál nagyobb hajlama volt az érzéki kicsapongásokra, mely körülmény Cicerót nagy mértékben ösztönözte arra, hogy fiát a kötelességek teljesítésének fontosságára figyelmeztesse. Cicerónak fiához intézett többnemii hatályos figyelmeztetései, — igy pl. de off I. 3. „Oűam ob rem magnopere te hortor, mi Ciceró, ut non solum orationes meas, sed hos etiam de ') A szövetségesek (auxiliares) lovassága 3-4 száz főnyi csapatokra osztató 11 Ciceró korában előkelő fiatal emberek nem szoktak a légióba lépni, hanem — mint contubernales imperatoris — teljesítették az els'í rangú szolgálatokat, később is leginkább egy csapalszárny (ala) fölötti vezényletet nyervén el, mely kitüntetésben a 17 éves Ciceró is részesült.
