Református gimnázium, Miskolc, 1880

TII összes typusokban szervezetre nézve nyilványúl, a szellemi életben is érvényesül s felhat azon fokig, ahol az érzéki világ- egy magasztosabb, tisztább s nemesebb légkörbe lép, vagyis összekötő kapósul szolgál a szellemi világnak, a mit az állati lélek védőinek is el kell fogadni, hacsak önnön­inagukkal ellen mondásba jönni nem akarnak, miből ön­ként következik, hogy az állati lelki képességen kivűl egy lánczszemnek kell létezni, a mely átmenetül szolgál az érzé­keink alá nem eső világba. Valamint a józan alapokon nyugvó bölcsészet le nem rombolta az egy magasabb és hatalmasabb lény iránti hitet, hanem a hagyomány és sz. Írásnak igazságait az okszerűség és czélszerűség érveiből be is bizonyította: úgy az állat­világ elfogulatlan tanulmányozása, az érzékeink alá eső okszerűségből kiindulva, a végső ok felismerésére fog ve­zetni. A gyermekkort élő emberekre való hivatkozás meg nem ezáfolhatja az emberi kebelben szunnyadó nemes te­hetékek létezését, mert az arany a föld gyomrában is arany, még mielőtt azt az emberi kéz a föld fölszinére kihozta volna. Valóban mosolyogni kell a fölött : hogy sok ter­mészetbúvár a maga nézetét, amely csak látszat szinezeté­vel bir, dogmának állitja fel; mig az észszerűbb alaposság­gal biró tantételeket babonának, keleties hiúságnak, elavult, taithatatlan mondának kereszteli. Nagyon erős hit, hogy ne mondjam rajongó képzelődés kell ahoz : hogy Brehm leg­magasabb kifejlődési fokon álló, átalakult majma alárendelt származásának tudatából erőt meritsen a tökélyre való tö­rekvésre és felbuzduljon a nemes tettekérti hősies elszántságra. Miután az emberben oly lelki tulajdonok a legmaga­sabb fokban érvényesülnek, a melyek mellett az állati élet egyes jelenségei elmosódnak s melyeket az emberhez leg­közelebb álló állatok meg sem közelítenek; szükségkép el kell ismerni: hogy két külömböző nyilatkozat két külöm­böző oknak a kifolyása, és miután az állati világra vonat­kozó észleletek cnakis korlátolt szellemi munkásságot derí­tettek fel, legkevésbé sem jogosultak arra, miszerint a tu­datos cselekvés nyilvánulásaihoz mérve, mint coordinaltak az őket meg nem illető fokozatban foglaljanak helyet. Midőn Brehm az ember (Homo sapiens) összes tulaj­donait röviden így fejezi ki : „Az összes állatvilág jellegei összpontosulnak az emberben, de nem minden emberi saját­ság bii tokosa az állat" önként bevalja, hogy a tökély fokára

Next

/
Oldalképek
Tartalom