Katolikus gimnázium, Miskolc, 1943

Villányi Andor ny. igazgató 1879—1943. Akkor ragadta el tőlünk a halál, amikor küzdelmes tanári és igazgatói működésének befejezése Titán, távol a világ zajától, falusi birtokán, a legnagyobb boldogságban élt kis családja körében. Amig tanár és igazgató volt, az iskolánk szeretete és szolgálása töltött;' be egész életét. Nyugalomba vonulása .után a föld szeretete és szolgál;')-a adott tartalmat munkás életének. Villányi Andor miint r. tanár 1909 ben került intézetünkhöz. Tanári működését állandóan beragyogta az a megalkuvást nem ismerő krisztusi világnézet, melyet még a ciszterciták tanárképzőjében szí vott magába és amelyhez egész életén át hű maradt. Amikor 1919-ben a kereszt erőszakos módon lekerült gimnáziumunk ormáról, sírva bo rult a hittanár vállára és nehéz könnyek között kérdezte, mi lesz most már a mi drága intézetünkből? Rövid időre elkerült tőlünk, fle az isteni Gondviselés újra visszahozta é-s az intézet élére állította. Soha olyan fényes ünnepe nem volt iskolánknak, mint amikor Villányi Andor mint igazgató a kerlesztet újra visszahelyezte intézetük ormára. Igazgatói működésének fő irányelve az volt, hogy gimnáziumunk nemcsak címében, hanem tagjaiban, szellemében és egész valójában katolikus legyen. Nehéz harcok árán intézetünket valójában ő tette katolikussá. A harcokba belefáradt és 1924 karácsonyán nyugalomba vonult. Mint hejőbábai földbirtokos, tevékeny részt vett a község szellemi és vallásos életének irányításában. Éveken át igen buzgó és munkás világi elnöke volt a hejőbábai Egyházközségnek. Még 64 éves korában is a munka szeretete ho?ta a miskolci kórházba, hogy egy kisebb operáció által munkaerejét teljesen visszanyerje. Az isteni Gondviselés azonban határt szabott küzdelmes földi életének és a miskolci kórházból már csak kihűlt tetemét vitték ITejőbábár-a, ahol az egész község igen nagy részvéte mellett temették el. Villányi Andor negyedszázados tanári és igazgatói lelkiismeretes működésével felejthetetlenné tette nevét intézetünk történetében. A béke boldogságát, amiért életében oly sokat küzdött, már megtalálta. Legyen emléke áldott. (P. A.)