Katolikus gimnázium, Miskolc, 1941

18 és osztályzatának tudakolásában, hanem e megbeszélések alkalmat adtak a gyermekek lelki és testi nevelése kérdéseinek rendszeres és alapos megvitatására. Szülői értekezletet tartottunk október 21-én, mikor is a növendékek körében előforduló fertőző betegségekről dr. Petheő János közkórházi főorvos értekezett. Előadását a szülők nagy figyelemmel hallgatták. Ugyanekkor Szikra Gyula r. tanán nemzetnevelési témákkal foglalkozott nagy szakértelemmel és szónoki készséggel. Az iskola és a szülők kapcsolatainak kimélyítését szolgálta az is, hogy a növendékeink húsvéti lelkigyakorlataival párhuzamosan intézetünk kápolnájában az esti órákban tartott konferenciabeszédeket Szabó József r. tanár, melyen a szülők szép számmal vettek részt és hallgatták meg a szónok erkölcsnevelési kérdéseket tár gyaló szentbeszédeit. A neves előadók kiváló előadásait az igazgató meleg szavakkal köszönte meg. Színházlátogatások. Az intézet összes növendékei a tanév folyamán 6 ifjúsági színielőadáson vettek részt igen csekély díjért, a sze génysorsú tanulók teljesen díjm'entesen.A színdarabok legnagyobbrészt az irodalom tanításához kapcsolódtak. Előadásra kerültek a következő művek: Hajnalodik, Cigánybáró, A híd, Sárga csikó. Háry János, Ellák. A nyolcadikosok ballagása. 1942 május hó 10-én ballagott a két VIII. osztály 74 végzett növendéke. Az időjárás kegyes volt hozzánk: ragyogó napsütés fogadta a búcsúzó diáksereget, az izgatottan várakozó közönséget, könnyező szülőket. A minoriták templomában megtartott szentmisén réáztvett az intézet ifjúsága, tanári kara s a szülőtársadalom nagyrésze. A szertartást Péchy Alán dr. rendfőnök végezte, ugyancsak ő mondta az utolsó exhortációt is, mely után a ballagok magukhoz vették útravalóul az Ür testét. A tulajdonképpeni ballagási ünnepély az udvaron folyt le. Hatalmas közönség várta a búcsúének felcsendülését; az intézet II. emeleti folyosóinak nyitott ablakaiból felharsant a régi katonadal. „Elindultam szép hazámbid . . ." s 74 életbeinduló fiú ajkáról zengett a búcsúzás fájdalma, az ismeretlen Élet felé indulás izgalma. Az udvaron az intézet igazgatója, Zelenka Árpád figyelmeztette őket a rájuk váró kemény küzdelmekre, a harc megkövetelte kemény, magyar lélek szükségességére. Azután egy kis I. osztályos székely diák, Eogarassi Géza nyújtotta át az elsősök gyöngyvirágcsokrát meghatott szavak kíséretében. Könny csillogott mindenki