Katolikus gimnázium, Miskolc, 1939

8 sága és kivételesen magas erkölcsi felfogása mellett sajátjai voltak azok a tulajdonságok is, melyek nélkül a nevelő „iskolamester," vagy „hivatalnok" marad. Azon a lángon kívül, mely a léleklátáshoz szükséges, meleg szívet kapott, melynek kisugárzása azt a kapcsolatot teremti meg, mely a nevelendő és a nevelő között feltétlenül létre kell, hogy jöjjön, mert enélkül eredményes nevelés el sem képzelhető. És az egészen mindegy, 'hogy a nevelendő gyenmek-e, felnőtt-e, vagy épen szintén nevelő-e. Ebből a meleg szívből fakad azután az az alázatos tulajdonság is, hogy minden szó és tett, ímeSy a nevelendőre sugárzik, őszinte segíteniakarásnak látszik, és megteremti azt a légkört és a nevelendőben azt a diszpozíciót, hogy a nevelőtől kapott ajándékokat necsak meghallgassa, hanem önmagába építve egyetlen erős vágy lángoljon szívében, az, hogy a nevelőhöz hasonló lehessen. A jószívűség azonban nem egyszer gyöngeséggel jár, gyakran a szeretet a nevelőben a nevelendőt minden nehézségtől való védeni akarássá alakul át. Ez nagyon természetes folyamata a szeretetnek, és a nevelőt a nevelendő kárára elfogulttá teszi. így (kell megítélni azokat a fel-felbukkanó esetekét, melyeket a nevelő a nevelendő vélt érdekében követ el.. Benne megvolt az igazságos mértéktartás ereje, és épes a historikus készségénél fogva ösztönösen megállt, és megállított mindenkit azon a ponton, mely az elhajlás előtt van. Ennek a kényes kötelességteljesítésnek elintézésénél nagy tapintat vezette, melyet feltétlen úri egyénisége sugárzott ki magából. Ez a dolgokfölöttievés és igazságos mérlegelés finoim, tartózkodó viselkedéssel járt, .mely soha nem volt bántó, csak tisztéletet követelő. Igazi nevelő egyéniségét legjobban az a veleszületett és benne tökéletesen kialakult vonás bizonyítja, hogy akart és tudott minden tekintetben tanítói és tanárai előtt példakép lenni: első a fcötelességteljesítésben, lankadatlan a munkában, és irányadó a megértésben, de az igazságos szigorban is. Szervezőképességét nemcsak a berlini Collegium Hungaricum-ban, hanem főleg akkor mutatta meg, midőn az újonnan felállított miskolci tankerület élére került. Élőszóban és írásban kapott utasítások álltak csak rendelkezésre olyan munkakörben, mely jóval szövevényesebb és szerteágazóbb volt, mint azt kívülről látni lehet. Itt mi is csak a szorosan vett belső munkatársak szavai után igazodhatunk el, és sejthetjük azt a mindent átfogó képességet, mely szervező munkáját jellemezte. Róder Pál gimn. igazgató, tanügyi főtanácsos, akkori középiskolai szakelőadó legközvetlenebb munkatársa az OKTE-i Közlöny 1939. évi 3-ik számában erről a tevékenységéről így emlékezik meg: „Alkotó munkát végzett. Az első évben még jóformán a régi közép-