Katolikus gimnázium, Miskolc, 1937

23 tani. A magyar nyelv és irodalom tanításánál a cél az volt, hogy megtanítsuk a növendékeket az írás és beszéd olyan fokára, melyre a művelt embernek szüksége van. Olyan olvasókká neveltük őket, akik az olvamányban nemcsak az érdekességet keresik, hanem az e mögött levő erkölcsi és érzésbeli értékeket is meglelik. Igyekeztünk az irodalmi ízlést olyan fokra emelni, ahol már undorral dobnak el minden olyan alkotást, melynek az irodalomhoz semmi köze. Féltő gonddal vigyáztunk legdrágább kincsünkre, nemzeti lelkünk leghívebb kifejezőjére, nyelvünkre. Vigyáztunk nyelvünk tisztaságára, nyelvünk eredetiségének megmentésére. A mai nyelvromlásnak társadalomlélektani okai vannak. A mai magyar társadalom szellemi világára a sport, az alsóbb társadalmi rétegek hirtelen felemelkedése, valami ízléstelen, értékromboló és kellően ki nem érlelődött egyenlősödés nyomja reá bélyegét. Az elnemzetköziesedés és a külvárosok szelleme van előnyomulóban. Az élet és nyelv belekerült valami sajnálatos eldurvulási hullámba. Ezt eredményesen megakadályozni csak akkor lehet, ha iskolai tisztogatási munkánkat a társadalom is segíti. A mi munkánk eredményes nem lehet akkor, ha az otthon, a szinház, mozi, a sporttér, az utca stb. egy torznyelv kifejlődését segíti elő. A modern nyelvehet a kultuszminiszter úr intencióinak megfelelően teljes gyakorlati módszerekkel tanítottuk. Idegen nyelveket csak úgy lehet megtanulni, ha azt állandóan beszéljük és beszéltetjük. Olyan a nyelv, mint a legkényesebb hangszer, ha nem játszunk rajta állandóan, elkopnak legértékesebb húrjai. E helyről is felszólítjuk a szülőket, hogy minden alkalmat ragadjanak meg, mely módot nyújt fiaiknak idegen nyelv megtanulására. Iskolánkban az eredmény szinte meglepő. Ezek a tősgyökeres magyar gyerekek tanáraik kitűnő vezetésével úgy elsajátítják az olasz, francia, német nyelveket, hogy rövid külföldi tartózkodással annyira kicsiszolható tudásuk, hogy a nyelvet teljes biztossággal bírják írásban ési szóban. A latin nyelv ellen az egész, táradalomban nagy ellenszenv van. Minek azzal a gyerekeket gyötörni, hiszen az életben úgy sem veszi hasznát. Az ilyen kritikusok nem gondolják meg. hogy egész művelts,égünk alapja a klasszikus műveltség, vallásunk eredeti tradícióit ez a nyelv őrzi, a tudományágak ezt a nyelvet használják fel terminus technikusok kifejezésére. Az ismeretszerzésen kívül a matematikát kivéve talán semmi sem fejleszti annyira a rendszerezés iránti érzéket, mint a latin nyelv. Mondhatnám, minden nyelv megtanulásához az alapot a latin nyelv adja. Évszázadok alatt kifejlett nyelvtani rendszere alapján szinte minden modern nyelv nyelvtani rendszere magától adódik a tanulók elébe. \