Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935

hogy a mozdulatok szinte álomszerű, bűvös bécsikeringőmuzsikává alakulnak át; azt, hogy tettvágyra ébred a testileg lomha, mozgásra serken a kövérkés, önmegtagadásra az elkényeztetett, keménységre a puha, tűrésre a fájvirág, ügyességre az ügyetlen, önbizalomra a „jajhátnemtudom"-os ingadozó, mellé- és alárendelő' készségre az egykezsarnok, egykebálvány, egykekirályfi. Mindez nagy és szent öröm és azt kell mondanunk, áldja meg az Isten, aki ezt a pompás, lélekadó, a gyermek, kamasz és ifjú aktivitásához annyira illő, annyi tömegaszkézist tartalmazó és annyi az életkorra szabott önmegtagadást szuggeráló pompás nevelő eszközt kitalálta és érvényre emelte. Sőt egyenesen törekedni kell arra, hogy a testnevelés minden lelket adó vívmányát okosan beléillesszük a házinevelés programmjába. Nem azon kell sápítoznunk, hogy a testkultúra felé tolódott el az iskola programmja a lélekkultúra kárára, hanem arra kell törekednünk, hogy a testkultúra minden lelki, mindén szociális, minden bajíársias mozzanatát bőven megtaláljuk és bőven kiaknázzuk ! Nem mellette, hanem benne kell a lélek kultúrájának igazi és mélyenjáró elemeit keresni. Egy azonban bizonyos. Az izomnevelés, a csontnevelés, a testiobusztusság nem neveli az idegéletet! Fájdalommal tapasztaljuk, hogy a test minden gondozása és ereje sem adja meg azt az idegnyugalmat, amelyre éppen a boldog, a harmonikus élet és akarás szempontjából a legerősebb szüksége volna a fiainknak. Fájdalommal tapasztaljuk, hegy ez az idegrendszer felmondja a szolgálatot olyan próbák előtt is, amelyeket a régi, sporttalanabb generáció fiai vidáman és zokszó nélkül kiállottak. Fájdalommal látjuk, hogy versenyek előtt az ideg valósággal remeg, reszket, nem tudja megvárni ük adott jeleket idő előtt kiugrik ez is, aiz is. Egyszóval az idegélettel baj van! Igen nagy baj! Itt a testnevelésnek egészen új fejezete fog rövidesen kezdődni, ha a sportorvosok is rányitnak arra a valóságra, hogy külön tanulmány tárgyává kell lenniük azokat a tényezőket, melyek éppen az idegéletet tökélesítik és nyugtatják. Nemcsak tüdő- és szívvizsgálatok, hanem idegvizsgálatok elrendelése a legsürgősebb szükség az iskolákban, mert ebből a szempontjából meglepetések lesznek a. vizsgálatok eredményei. Az akarás, a jellem legközvetlenebb szerve az ideg. A koercitiv idegpályák a legkisebb ellenállás bekapcsolására felmondják a szolgálatot és a tanárkérdés maholnap tragikus szolgálati ág lesz, mert a tanár nem tudja, hogy "növendékének az idegrendszere melyik pilanat'ban roppan össze, bajt és veszedelmet zúdítván magára és környezetére. 76