Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935

Bizonyos az is, hogy a versenyek túlhaj ása olyan idegizgalmakat zúdít a fiatalságra, melyek a szívnek és az idegnek munkáját vesze­delmes és oktalan megrázkódtatásoknak teszik ki. Bizonyos az is, hogy az idegnevelésnek nemcsak testi, hanem lelki föltételei vannak és az okos nevelés elébb-utóbb egy síkra szorítja azokat, akik a test és a lélek kultúráját egymás kölcsönös feltételének ismerik el. Hiszem, hogy megfigyeléseink nemcsak a mi iskolánkra nézve helytállók, hanem általánosan ilyen tényeket mutat a tapasztalás. Az orvosságnak is általánosnak kell tehát lennie. Rendezett idegélei nélkül sem akarás, sem következetesség, sem kitartás nem kép­zelhető. A cserkészet általános felkarolása és hivatalos beiktatása a test-léleknevelő eljárások körébe nagy lépéssel vinne bennünket kö­zelebb az idegnevelés céljához. Szeretjük ezt a pompás intézményt, amelynek ma még rendkívüli tárgy jellege van. Szeretjük azért, mert nem a verseny, hanem a levegőben és fényben, a szabad ter­mészetben lefolyó leleményes aktivitás világába mártja bele a ne­velendőt. Általa lesz pázsittá a kőtenger, faluvá a város, természetté és kultúrává az egyoldalú kő- és drótcivilizáció. Graffjódy László dr. parancsnoksága alatt, Ferenczy József dr., Deák Ödön, Botos László, Vajdafy Imre segédtisztek lelkes munkájával, Szendrey Bo­naventura minorita atya lelki vezetésével dolgozott a csapatunk és lelkes, szép munkát végzett. Rendezett hadijátékokat, adott pom­pás karácsonyi és farsangi műsort, kivonult boldog kirándulásokra, tábortüzeket rendezett, a szülőtársadalommal érintkezett, őrsi és csapatgyűléseken intenzív nevelőmunkára szánta a fejét és azon volt, hogy jó őrsvezetők képzésvei, jó csapattisztek vezérlete alatt megforgassa az ifjúság szívét-lelkét-testét és kicsiholja beiőlüS a cserkésztörvények vérbeli szeretetét. Nem könnyű a munka. Hátra van még a cserkészet leleményességében egy nagy fejezet: az, ame­lyik kitalálja, hogyan kell az életkorok fejlődése szerint megtalálni azokat a tennivalókat, amelyek a fejlődő gondolat- és érzésvilág egy­re magasodó rendje szerint érdeklik a cserkészfiúkat. A cserkész­foglalkozások játék-pedagógiája elsőrendű. Azt kell már most kita­lálni, hogyan alakuljon át lassú menetben ez a játékszerű foglalko­zás egyre komolyabb, egyre társadalmosítóbb, egyre igazán életre­szóló foglalkozásokká, melyekbe szívesen adja bele teste-lelke min­den erejét és érdeklődését az a cserkész, aki túl van a serdülésen és féllábbal már az ifjú-férfi munkaprogrammjáért lelkesedik. Július elején táborba szállt a csapat hatvan legénnyel Szendrő­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom