Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935

élet. Alapérzület, melynek meglétét eltitkolni nem lehet, de meg nem létét szavakkal, gesztussal, arcjátékkal mímelni szintén lehetetlen­ség. Elárulja a hangod: az a hang, mely a pedagógusnak csodálatos hangszere. Ha recseg, ropog, mint az üstdob, ha harsog, mint a har­sona, ha süvölt, mint a vihar, ha ordít, mint az oroszlán, bömböl, mint a bika, kesernyés, mint a fába szorult féreg csikorgása, akkor meg­mondhatom, hogy dobbal, harsonával, viharral, oroszlánkodással, egyszóval a harc és háború elemeivel akarod lebírni az ellenállásokat. A „tekintély" megfélemlítő erejével zúzod össze a társaság tettrekész. jóakaratát. Ellököd magadtól azokat, akikhez azért küldött az Is­ten, hogy megnyerjed és vezessed a szabadságukat. Ne mondd, hogy a veled született hangormánumodat nem tudod mássá tenni. Rendezd a belsődet melegségre és szelídségre és a lelked bensőséges érzülete belégyúramlik a hangodba és átalakítja. Hogy ez csuda? Igen. A lé­lek csudája és mégis természettörvény. Csak azért nézzük csudának, mert egyelőre csak sejtjük, milyen óriási módosító ereje van az át­szelidült léleknek a test egész birodalmára. De gesztusaid is vannak, melyekben ott harsog a lelked neve­letlen szelídtelensége. Nézd meg csak önmagadat, kapjanak rólad pil­lanatfölvételt, mikor fiadat, lányodat, nevelendőidet „regulázod". Ál­lassz előtte „szent haraggal", összeráncolt homlokkal, villámló sze­mekkel. A „terror" pózai verejtékeznek rólad, öt ujjadat összefogod, ritmusra lengeted a „bűnös" felé: benne van az újjaid összefogásai­ban, hogy te állandóan „koncentrálsz", lényegeket látsz, lényegeket fogsz össze s mint ilyen, emberfölötti Logikumnak jogod van döfköd­ni, jogod van rásulyosodni egész koncentrációs mivoltoddal azokra a szerencsétlenekre, akik lényegük szerint még csupa chaosz és disz­centráció. Véled-e, hogy gesztusaid kapcsolatot teremtenek közötted és palántáid között?? Néha a mutatóújjadat emeled sejtelmesen ma­gasra, egyenesre, csontosra. Néha a megállásod olyan rémségesen merev és diktátorian fölényes, hogy mindenekben megfagy a vér. Nem akarod elhinni, hogy rendezetlen és helytelen célkitűzések sze­rint hangolt belsőd egészen beléette magát minden mozdulatodba és mesterséges pózokból élsz: mert Orbiliusék óta így szokták csi­nálni azok a „szigorú" atyák és nevelők, akik a „fegyelmezés" ezen kopott fajtáival szokták rendben tartani a fiaikat és gyerme­keiket. A lélektan kimutatta ugyan, hogy a vérfagyasztó megfélem­lítésben óriási szerepe van a szádista hajlamoknak. Te ezzel nem so­kat törődöl. így járulsz hozzá, hogy ezek a szádista hajlamok már a legkorábbi gyermekség ideje alatt belézsendüljenek a gyermekeid­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom