Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

28 rezze a gyakorlati élet azon jelenségeit, melyeknek csak rendszerezését és magyarázatát adják a természettudományok. A matematikának is nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vonatkozásait is ki akartuk aknázni. A gyakorlatban a példák okos elrendezésével tanulóink számoló készségét akartuk fejleszteni. Sokat eszmélkedtünk arról, mennyire szükséges, hogy még a legelvontabb abstrakciók is megfelelő szemléleti alappal rendelkezzenek, ezért a színes krétát ugyancsak felhasználtuk mentől élesebb és örömkeltőbb szemléleti képek megrögzítésére. Általában: éreztük, hogy a magyar élet jövendő boldogsága és értéke nem engedi, hogy túlságosan az elméletekbe temetkezzék az iskola egész ifjúsága. Az a meggyőződés uralkodott rajtunk, hogy a magyar iskolának föl kell fedeztetnie és meg kell szerettetnie a konkrét életet, meg kell ismertetnie azokat a tényeket, melyek meglátása kedvet ébreszt tanulóinkban arra, hogy a gyakorlati élet lehetőségeivel számoljanak és tanultságukat ezen a téren érvényesítsék. Meg vagyunk róla győződve, hogy a hívatásébresztés szintén iskolai kötelesség. A tömegek hivatása nem lehet a mi viszonyaink között csak az abstractio. A középiskola a maga hatalmas formális képzésével olyan gyakorlati érzékű tömegeket nevelhet, akik pallérozott elméjükkel és jövőbelátó fegyelmezettségükkel a gyakorlati életpályát sekélyességét is megszüntethetik és űj rendeket vághatnak a magyar közéletben. A magyar jövő, amelyet okos történelemtanítással a múltból kívántunk eredeztetni, Európába akartunk beleépíteni és a reális optimizmus csillaga alá akartunk állítani, nagy gondunk tárgya volt. Éreztük, hogy a hívntásébresztés terén meg kell tennünk az első kapavágásokat, elő kell készítenünk a kérdést, hogyha a köztudat ráeszmél, milyen fontos és nemzetépítő erő a hivatás felkeltése és ápolása, már az élet tapasztalatai alapján konkrét javaslatokat is tehessünk. Érezzük, hogy itt van a természetes selectio kulcsa. A szülők társadalmával sokat érintkeztünk. Két szülői értekezletünk volt. Egyiken felsőbb rendeletre a modern és klasszikus nyelvtanulás problémáit beszéltük meg, a másikon a testnevelés gyakorlati kérdéseiről szóltunk. Amott tartalmas hozzászólások világították meg a nyelvtanulás iskolai nehézségeit, emitt arra törekedtünk, hogy a testnevelés alapjának, a házi egészségápolásnak és egészséggondozásnak nyerjük meg a társadalom szélesebb rétegeit. Átlag 450 szülő "vett részt egy-egy megbeszélésen. Az értekezleteken kívül az igazgató és tanárok állandóan fogadták a szülőket, nemcsak tanulmányi, hanem főképpen nevelési ügyekben. Ha a fiúkkal baj volt, a szülőket