Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

25 ismeretlen magyar szók kitalálását, hanem megmagyarázta, gyűjttette és elmélyítette őket anélkül, hogy aprólékos boncolgatásával megbontotta volna az esztétikai egységek hatását, ügyeltünk arra, hogy a szómechanizmus feldolgozása az elolvasást megelőzze és így össze nem férő hatások meg ne rontsák az olvasmány művészi hatását. A magyar mintaolvasás szervesen beleilleszkedett az anyagtárgyalásba és a szabad, független, értelmes és érzelmes olvasrtatás •lényeges, nem járulékos eleme volt magyar óráinknak. Azok, akik az olvasmánytárgyalás keretébe illesztették a zamatos szómagyarázatokat, nagy hasznát látták a fiúk írásbeli dolgozataiban is : a szókincs bővült, a dolgozat-tárgyak elmélyültek, az írásra ingerlő tételek felcsiholták a dolgozatírókból a tudat mélyeiben szunnyadó kifejező eszközöket. Tagadhatatlan, hogy az Akadémiai Helyesírás egyik-másik rendelkezése helyesírás szempontjából sok nehézséget okozott. Legnagyobb nehézség abból támadt, hogy a magánhangzók rövidsége, vagy hosszúsága jelölésében szinte exakt pontosságot kíván, noha a köznyelv e szabatos megállapításokhoz nem mindenben ragaszkodik. A szóösszeírás is olyan logikai iskolázottságát kívánja meg nem egyszer a fejlődő tanulónak, amekkora nem tételezhető fel benne. Az is sok ingadozás okozója, hogy a régi helyesírás szerint már szinte általánosan beidegződött formák tudományos meggondolások és a következetesség miatt új formákkal cserélődtek ki. Sok bizonytalanság származott abból is, hogy az ifjúsági irodalom régebbi könyvei a régi, az újságok pedig a korrektorok számára készült Balassa-féle kézikönyv utasításai szerint írnak. Általános kívánság tehát, hogy a helyesírás tanítása módszeresen és rendszeresen illesztessék bele a magyar tanítás keretébe, mert kifogástalanul helyesen írni ma már olyan tudomány, amely önmagától nem ragad rá a tanulókra. Mentől szaporább a szókincs, mentől nagyobb az újszótermelés, mentől nagyobb a közéletre gyakorolt irodalmi hatás, mentől nagyobb a közéletbe jutó fogalom- és érzületkészletek nyomán járó stíluslendület, annál nagyobb szükség van arra, hogy az iskola a helyesírás alapelveit és eljárásait teljes módszerességgel tegye földolgozás tárgyává. A tanuló értelmi szintjét, az iskolája értékét rendszerint abból szokás megítélni, hogyan bánnak mind a ketten a helyesírás tudományával. Eggyel több ok arra, hogy a helyesírás gyakorlatának módszeres feldolgozását teljes erővel sürgessük. A magyar dolgozattémák és a magyar irásművészet iskolai sorsával is sokat gondoltunk. Tagadhatatlan, hogy a dolgozat-tárgyak