Katolikus gimnázium, Miskolc, 1929

7 bizonyos kérdés-sorozatot. A kérdésekre minden katonának felelnie kellett. A kapott feleletek alapján osztályozták őket és kiválogatták az altiszteknek valókat. Amerikában a tanulókat is tehetségvizsgálat alapján osztják el. Külön tanítják a tehetségesebb és külön a gyengébb tanulókat. A pályaválasztás is eszerint történik. A gyermek mái* 14 éves korában félig-meddig pályát választ.. Már a középiskolában is úgy választ kurzust, tárgycsoportot, hogy egyetemre készül-e, vagy ipari, kereskedelmi vagy egyéb pályára, Ebben a választásban segítik a. szülei, tanárai, meg a magasabb iskolában működő pályatanácsadó szakember, esetleg pszichológus. Amelyik gyermek intelligencája az átlagosnál alacsonyabb, annak nem fogják azt tanácsolni, hogy az egyetemre készüljön. Ha viszont az intelligencia-vizsgálat kiváló tehetséget fedez fel, akkor azokat bizonyosan istápolni fogják és különös gondjukat viselik. Jóeszü gyermeknek megengedik, hogy osztályt ugorjon, hamarább végezzen. Németországban ma. már 180 pszichotechnikai laboratórium irányítja a pályaválasztást, és segíti a fizikai, szellemi munkások százezreit arra az egyedül helyes útra, melyen a nagy közösségnek erősödésével együtt az egyén boldogulása is jár. Nálunk még csak törekvések vannak ezen a téren. Pedig itt minden év halasztása nagy kárt, pótolhatatlan veszteséget jelent. A modern gazdasági fejlődésben a képességek ezernyi válfajára van szükség, nekünk azonban alig néhány típusú szakiskolánk van. De még sokkal többféle szakiskola sem készíthetne elő a képességek összes szükséges irányaira. Különben is az a fonák helyzet van nálunk, hogy még mindig a köztisztviselői pályára tódul az ifjúság zöme — sokszor tehetség és kedv nélkül. így lesz aztán ez a tehetségekben valóban Isten-áldott ország az elkallódott, szerencsétlenné vagy antiszociálissá vált tehetségek hazájává. A képességvizsgálat meghonosítása és alkalmazása fel tudná venni a harcot la csökönyös tradícióval és igen nagy energiatöbbletet tudna állítani a nemzeti erőkifejtés szolgálatába. A képességvizsgálat azonban, bármilyen fontos is a pályaválasztás vagy a munkaerők kiválogatása kérdésének eldöntésében, a tanácsadásnak mégsem kizárólagos alapja.. A különböző hivatások betöltése ugyanis nemcsak érzéki és értelmi, hanem erkölcsi tulajdonságokat is követel. Nem kevésbbé fontos a testi állapot is, mert hiszen a lelki erő függ a testi erőtől. A képességeknek meghatározott foka mellett lehet az egyén egészséges vagy beteg; lehet erkölcsileg értékes vagy értéktelen. Ezeknek a szempontoknak vizsgálata azonban már kívül esik a pszichotechnika körén, már az orvos és pedagógus pálya-előkészítő munkájának a feladata. Ezzel a működésével válik az iskola valóban az élet iskolájává, mert a tanulók életének megfigyelése által az élet leggyakorlatibb kérdéséhez, a pályaválasztás előkészítéséhez és szabályozásához járulhat hozzá igen jelentékeny módon. Nálunk a tanulók pedagógiai megfigyelése különös jelentőségű, mert hiszen tehetségvizsgálat híján — nemcsiak az erkölcsi sajátságok, hanem az elmebeli képességek vizsgálása is — a szülők és az iskola feladata. Szülőknek és tanároknak a kötelessége, hogy a gyermekek egész fejlődésének megfigyelése és irányítása által a pályaválasztás kérdésének a helyes megoldá-