Katolikus gimnázium, Miskolc, 1929

5 képzettségű hivatali személyzet működik benne, a leggazdagabban felszerelt szakkönyvtár, az összes élethivatásoknak kiváló szakemberek által kidolgozott, pontos, hű és részletes leírása és az egyes pályákon a mindenkori elhelyezkedési lehetőséget szemléltető statisztikai összeállítások és grafikonok állanak a pályaválasztók rendelkezésére. S hogy a felvilágosító munka minél teljesebb, az esetleg változó helyzetnek is minél megfelelőbb legyen, az intézet rendszeres érintkezésben van 700—800 szaktekintéllyel s ugyanannyi érdekés szakképviselettel, de állandó összeköttetést tart fenn a német államok kormányhatóságaival is. Az intézmény hármas feladat szolgálatában áll. Egyik hivatása, hogy a bármilyen pályára készülő egyéneket tájékoztassa a megkövetelt előképzettségről, az egyes főiskolák szervezetéről, a folytatni óhajtott szaktanulmányokról, a tan- és vizsgarendszerről, a speciális szakintézetekről, azután a különféle főiskolai tanulmányok költségeiről, az elérhető kedvezményekről : diákotthonokról, menzákról, ösztöndíjakról, stb. Az intézmény második feladata általában az, hogy a szülőket és tanulókat kioktassa az életpálya helyes megválasztásának a köz és egyén szempontjából való nagy jelentőségéről; konkrét esetekben pedig arról ad kimerítő útbaigazítást az érdeklődőnek, hogy a kívánt pálya elérése céljából milyen fizikai, pszichikai és morális rátermettségének kell lennie, milyen tanulmányokat kell végeznie, mennyi idő alatt, milyen költségek árán juthat olkleviélliez, milyen legvalószínűbben várható anyagi és erkölcsi eredmények fűződnek a kérdéses pályához. Harmadik feladata az intézménynek a hivatásismeret művelése. Célja, hogy minden megszerezhető adat segítségével teljesen hü pályaképeket tárhasson az érdeklődők elé. Szoeiál- és gazdaságpolitikai, pedagógiai, pszichológiai, etikai, jogi és egyéb adatok gyűjtése és feldolgozása alapján rámutat az ©gyes életpályák köz- és magángazdasági jelentőségére, a rokonfoglalkozások közt fennforgó kapcsolatokra és lehetséges átmenetekre, a különféle foglalkozások gazdaságföldrajzi elosztottságára, az egyes élethivatásokkal járó fizikai és morális veszélyekre, az egyes életpályák sikeres ellátását feltételező, elősegítő, megbénító vagy éppen lehetetlenítő testi és lelki tulajdonságokra. A felvilágosításnak így megszervezett munkája valóban üdvös eredményeket érhet el közgazdasági és szociális szempontból egyaránt. A pályaválasztást irányító tanácsadás azonban már csak a vége egy hosszú folyamatnak, betetőzése egy éveken át- kitartó szorgalommal végzett nagy munkának. Ez a munka az állást keresők egyéniségének minél alaposabb megismerését szolgálja. Mert nyilvánvaló, hogy, ha valakinek okos tanácsot akarunk adni, akkor tudnunk kell, hogy a benne levő értékeknél fogva milyen munkára alkalmas leginkább. Egészség, erkölcs, képesség és képzettség azok a tényezők, melyeknek ismerete egyformán nélkülözhetetlen. Csak ennek a négy tényezőnek ismerete teszi lehetővé, hogy a pályát kereső egyén a neki legjobban megfelelő foglalkozási ágon nyerhessen elhelyezkedést és hogy minden munkát mindig az arra legalkalmasabbak végezzenek. A négy tényező közül kettőnek: a képességnek és a képzettségnek vizsgá-