Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

I 21 hadd tanulhasson a falai között kiki azt, amire szüksége van, amit szíve, kedve, körülményei kívánatossá tesznek számára. A régi gyarmatkori élet óta nagyot változott a világ. Az azóta hatalmasan kifejlődött közép-polgári (főként kereskedő) osztály szükségleteinek a szűkkörű klasz-szikus iskola nem felelt meg; semmi hasznát sem láthatták. Az új iskolában mindent tanítanak; tanulhatsz ott, amit csak akarsz: latint, görögöt, modern nyelveket, az „angol" csoportjába sorolt irodalmat, természettant, történelmet, algebrát, asztronómiát, botanikát, kémiát, geometriát, világtörténelmet, hazai történelmet, földmérést, filozófiát, trigonometriát és száz más tudományt. 1787. és 1870 között New York állam „akadémiáidban 149 „tárgy" bukkant fel; 1826 előtt csak 23, 1826 és 1840 között 100 újabb. Természetesen nem minden iskolában, hanem egy részük itt, más részük amott. És nem igazi tudomány- vagy ismeretágak ezek, inkább fejezetcím-félék. Egységesítő intézkedés nem szab irányt és határt a fejlődésnek, s így az iskola tükörként mutatja a reáliák iránt kigyúlt s lobogó lánggal égő érdeklődést, a „modern tudomány" országának eljöttét. Az academy már nem tisztán főiskolára előkészítő intézmény. Nemcsak az egyetemre nevel; az életre is felvértezi az embert. Továbbá függetlenebb az egyházaktól, a felekezetektől. Átvezet a „public secondary education"-hez, az állami középiskolához. Testületek, városok és tanulók fizette díjak, tartják fenn, de gyakran részesül állami támogatásban. Magánosok donációi is segítik: ez az erőforrás azóta is talán sehol olyan bőven nem buzog, mint itt. A kurzus tartama nem egyforma; egyik iskolánál hosszabb, másiknál rövidebb. Függ attól is, „angol", vagy „klasszikus" kurzust végez-e a tanuló (az előbbi rövidebb). A legtöbbször 3—4 évre terjed mégis; különben a régi latin iskola is négy évig okosította a diákjait. A nagy nekibuzdulásban a főiskola (a college) munkájába is belekap az academy, valamint az elemi iskola elvégeznivalóit is revidiálja, hogy biztos alapokra építhessen tovább. Ez is olyan vonása az amerikai iskolának, amely ma is jellemzi őket. Az elemi iskola egyik feladata, az írás, olvasás, számolás alapismereteinek közlése (itt úgy mondják: fundamental processes). Nyolc .évi elemi után is üdvösnek látszik azonban, hogy a high school is gyakoroltassa a tanulóival ezeket a készségeket. Európában a főiskola általában a szakképzés iskolája. Itt először revidiálja a tanulónak a középiskolában szerzett ismereteit a „College" s úgy tér át fokozatosan a szakképzésre. Ilyen módon gyakran erő- és időveszteség támad a magasabb iskolatípusra való átmenetelek alkalmával, ami azonban szintén elkerülhetetlen ott, ahol az iskolák munkája nincs szigorúan egységesítve. Ennek a kérdésnek tárgyalására szó kerül talán később, a mai középiskola szemrevételekor. Az academy-ről felemlítendő még, hogy ő kezdte el a koedukációt s egyszersmind a leányok magasabbfokú iskolázását. A gyarmat-korszakban szó sem esett még ilyen felforgató újításról; még a zászlóvivő Massachusetts államban sem. A leicesteri academy volt az első, amely 1784-től kezdve, amikor megnyílt, leányokat is felvett tanulói sorába. Ez is nagy lépés volt hát a demokratizálódás útján. Az academy tanítóképző intézet is volt: elvégzése elemi iskolai tanítóságra képesített. Elég volt az azokban a régi" jó időkben bőven. S bizonyára nem minden iskola dicsekedhetett akadémiát végzett tícserrel. Régen volt. Azóta is megromlottak az állapotok. De mégsem annyira, mint a vén Európában.