Katolikus gimnázium, Miskolc, 1927

89 A tanév zenei életének fénypontja a zene- és énekkar által által rendezett Schubert-ünnepély volt. A fényes sikerű ünnepély bizonyítéka annak, hogy az ifjúságnak finom érzéke van a komoly, klasszikus zene iránt is. A műsort az igazgató úr gondolatokban gazdag beszéde nyitotta meg, melyben Schubert zeneköltői nagyságát méltatta. Haydn a természetet festi zenei hangokkal, Mozart legyőzi a zongora technikai zökkenéseit, énekelteti a hangszert és ezáltal lelket önt bele, Beethoven az ember világnézetét fejti ki a zenében. E három zseni egész életén át kifejtett munkásságának eredményét egyesítette Schubert a dalban. Schubert dala nemcsak nacionális, hanem supranacionális is. Ő nemcsak a német nemzetnek teremtette meg a dalt, hanem az egész emberiségnek. A földön két zene van, amely méltó arra, hogy a művészetet uralja. Ezek közül pedig az egyik a magyar zene. Most, a nemzetközi dal ünnepén illik, hogy a mi zeneművészetünkre is gondoljunk, amelyben megvan az az erő, amely lehetővé tehetné, hogy a világ első zenéjévé fejlődjék. Eddig csak azért maradt ilyen ősállapotában a magyar zene, mert nem volt Schuberthez hasonló zsenink, aki kifejleszthette volna. Adja az Úristen, hogy akadjanak a jelen nemzedék művészei között olyanok, akiket Schubert centennáriuma arra az elhatározásra késztet, hogy a magyar zenében rejlő értékeket hatalmas, nagy művészetté fejlesztik ki. Az igazgató úr magas színvonalú beszéde után a zenekar adta elő Folkmann tanár úr gondos vezetése mellett Schubertnek „Hősi induló"-ját és „Katonainduló"-ját, ugyancsak az ő vezetésével adta elő az énekkar Schubertnek „Itt a szent, a nagy nap" című dalát és több magyar dalt, a közönség zajos tetszése mellett. Utána Herszényi Bálint IV. o. t. játszotta precíz előadással Schubert „Impromptu"-ját, majd Jaczkó Gyula VI. o. t. adta elő gordonkán, meleg átérzéssel Schubertnek „Te vagy a nyugalom" című dalát, Katona József VII. o. t. zongorakísérete mellett, végül Wazek Béla VII. o. t. játszotta hegedűn tiszta előadással Schubert „Éji dal"-át, Géressy László V. o. t. zongorakíséretével. Intézetünk zenei életének fontos tényezője az egyházi ének. A templomban való szép éneklés az igazgató úr szeretetteljes fáradozását dicséri. Ő tanította vasárnaponkint a katolikus ifjúságot a szebbnél-szebb főleg régi, magyar, egyházi énekekre. Koszter atya a húsvéti lelkigyakorlatok alkalmával egyszer így nyilatkozott: „Azt hittem eddig, hogy csonka Magyarországon a pápai gimnázium diákjai énekelnek legszebben a templomban, de most hallom, hogy a ti éneketek még annál is szebb." Az ének- és zenekar tagjai szólószámokat is adtak az ünnepélyeken, az önképzőkörben és a kongregációban. Ezen buzgalmáért elismerés illeti a hegedűsök közül Halász Pált, Minnich Miklóst és Wazek Bélát, Riskó Lászlót és Juza Ferencet, Jaczkó Gyulát gordonkajátékáért, a zongorá-