Katolikus gimnázium, Miskolc, 1915
6 Ulászlót. A királyné szomorú sorsát azonban nem tulajdoníthatni, mint Eötvös teszi, Szapolyainak. 1 Wenczel Gusztáv ugyanis a velencei kútfő jelentések alapján 2 Eötvös e felfogásával szemben, amely Brutuson és Dubraviuson épül, a febris puerperalist mondja a halál okának. A szemes velencei követek, akik mindenről írtak, jobban tudták, mint Brutus és Dubravius, akik ekkor éppen nem voltak jelen, mi okozta Anna halálát. Az anya nélkül maradt kis fenségek nevelését Tolnai és Berzenczei Bornemisza János vezette. Ez a férfi, aki saját erejéből küzdötte fel magát, egykor Nagylucsei Orbán egri ppk. és kincstartó jegyzője volt, majd, mint kincstartó vitte az ország pénzügyeit. 3 Bizalmi állásának úgy megfelelt, hogy Ulászló végrendeletében Bakóczon és György Brandenburgi grófon kikivül reá bízta Lajos fia nevelését. A medvetermészetű, eszemiszom gróf nevelői közreműködése mellett szükség volt ez intézkedésre. Volt, aki az ifjú Lajos ferde irányítását ellensúlyozza. A király életében mindig annak oldala mellett állott tanácsaival és Ulászló élt is velők. 4 És méltán. Bornemiszát ugyanis sohasem vezette sem hiúság, sem haszonvágy. 3 Nem hajhászta a népszerűséget sem. S amikor mindnyájan tanácstalanul állottak, ő maradt egyedül, aki nem csüggedt el. A bátrabbak ő köréje csoportosultak. Eötvös, bár Jovius és Brutus alapján jellemzi őt és kevésbbé használja Isthvánfit és Thurnschwambot 6 és nem használta Cybeleius (Hagymási) de vini et aquae potoribus-át sem, 7 ezek ellenére is tökéletes és való jellemét festette meg. Ugyanilyen elismerő ítéletet állapíttat meg velünk az újabb kutatás a klasszikus műveltségű, ősz Telegdyt illetően. 8 Az ő jellemzésénél csupán azt jegyezzük meg, hogy Eötvös olykor tárnoknak mondja, 9 máskor pedig kincstartónak; pedig az Anjouk-óta e két állás között különbség van. 1 0 Már nem olyan élethez hű az ifjú Ártándi Pál 1 1 jellemzése, mint pl. az ingadozó Perényi Imre nádoré. 1 2 A 21 éves Pál idei I. 268. - L. II. Ulászló Magy. és cseh király házasélete. Századok 1877, 837. 3 L. Századok 1888. évf. 114. Fraknói cikkét. 4 L. Az 1622-iki Isthvánfi kiadást 39, 68 „plurimum tribuebat" 5 II: 64. 6 L. Engelnél. 7 L. Ábel-Hegedüs: Analecta nova 142. 8 L. Makay Dezső: Telegdy család tört. Turul. 9 I. 174, 201—202. 1 0 Timon Ákos: Magyar alkotmány és jogtörténet. 4. kiadás. 1910. 664—65. 1 1 I. 178, 189. 1 2 I. 250, 256, 271, 273.