Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911
Amíg csókolódtok, Nem érzed-é a lanyha szelletet, Mely arcodat legyinti s elröpül ? Vékonyka porréteg marad, hol elszáll, Egy évben e por csak néhány vonalnyi, Egy századévben már néhány könyök, Pár ezredév gúláidat elássa, Homoktorlaszba temeti neved, Kéj-kerteidben a sakál üvölt, A pusztán koldus, szolganép tanyáz. S mindezt nem a mennyrázó fergeteg, Nem bömbölő földindulás cselekszi, Csak gyönge szellő, mely körül enyelg. 1 (IV. 778- 790.) Madách ugyan nem ismerte Richthofen lösz elméletét, mert ennek 'keletkezésekor (a 70-es években) már nem élt, de látnoki tekintete belelátott e geológiai jelenség titkába s költői képbe foglalta. A „gyönge szellő" szárnyára kapja a finom homokot s kiviszi a sivatagokból 2, jelen esetben a Zaharából ennek perifériális tájékaira, ahol elegendő már a légköri csapadék steppék keletkezésére (évi csapadék 200 mm-en felül) s lerakja itt először csak mint „vékonyka porréteg"-et, mely az idők folyamán hatalmas vastagságú réteggel vonja be a térszíni formákat, kisimítja tehát a Föld arcának ráncait, nem kímélve semmit, az emberi településeket sem. Az egyiptomiak hatalmas műemlékeit, a fáraók palotáit betemeti e súlyos takaró : a lösz s sakálüvöltés váltja föl a pajzán leányok dalát s koldus, szolganép tanyáz, hol egykor a fáraók élvezének. Romlásba dőlt minden, kiveszett mindennek meg az emléke is. A Föld kérgének képe tehát folytonosan változik, a földi erők hatása a térszíni formák kialakulásának gazdagságában nyilvánul. A folyóvíz, jég, tenger, szél, vulkánok, kéregzavarok, organizmusok folytonosan módosítják a Föld kérgét; szakadatlan ezen erőknek munkája. Az Élők világának fejlődése. Alattam ing a föld. Amit szilárdnak s alaktalannak Tartottam eddig, forrongó anyag tőn, Életre küzd. Amarra mint jegecz, Emerre mint rügy. — — (III. 427^431.) A Föld belseje nem szilárd, csak a kérge, a többi részben hígfolyós magma, azaz tüzes anyag, részben nagy nyomás alatt lévő légnemű testek. A hígfolyós magma, mely a Föld belsejének nem épen a központi részét tölti ki, hanem — Stübel szerint — inkább a felülethez közelebb eső helyeken, 1 Cholnoky még nem tudja eldönteni vájjon ismerte-e Madách a nevezett lösz elméletet. L. A Világegyetem. Műveltség Könyvtára. III. k. 477. 1. 2 Oly területek, melyeknél az évi csapadékmennyiség nem múlja fölül a 200 mm.-t.
