Katolikus gimnázium, Miskolc, 1907

29 féle ajánlatokkal, kéréssel, árúcikkek kínálgatásával, vagy ha ez nem használ, koldulással, míg végre is valami adománnyal lerázzuk magunkról. A corsóra nyílik a dómtér, mely szentek szobraival van díszítve. A dóm, vagy mint a palermói nevezi, Sa Rosalia, már messziről feltűnik nagy tömegével, vaskos, idomtalan tornyaival és kupolájával. A XlI-ik században épült. Belsejében semmi sincs, a mi érdekelne. Még leginkább érdekelnek a királysírok a jobboldali hajóban. Mennyezetek alatt porphyr sarkophagokban nyugosznak itt a normann Roger, VI. Henrik, II. Frigyes és még többen. A Via Yittorio Emmanuele északon a Porta Nuovánál végződik. A Via Maqedán van a királyi palota (palazzo reale), kaszárnyaszerű nagy épület, bástyákkal és megerősített falakkal Az előtte elterülő nagy tér (Piazzo della Vittoria) nem emeli a palota díszét. Alapját még az arabok vetették meg; Guiscard Róbert, Roger, II. Frigyes és Manfréd és még többen is építettek, változtattak rajta, de valami díszessé egyikük se tette. Legszebb része a palota kápolna. Az egész templom belsejét arany alapon készült pompás mozaik borítja, mely igéző fényben, keleti pompában ragyog. Egy udvari lakáj megmutatta a palota minden részét Fényes termek, díszítve a művészet minden eszközével, berendezve kényelemmel, Ízléssel. És állanak lakatlanul, amióta Garibaldi légiójának bevonulásával utolsó birtokosának fejéről lehullott a királyi korona A Porta Nuova tornya azért is rendkívül érdekes, mert itt állt az a harang, mellyel először adtak jelt a franciák Iemészárolására 1282-ben, húsvét másodnapján. Nagy vérfürdő volt az, egy francia sem maradt meg életben, még a nőket és a gyermekeket is leöldösték a szigeten. Innen a kapucinusok zárdájába mentünk. Egy öreg barát vezetett bennünket, miután a templomot megmutatta, levitt a templom alatti kriptába. EH négyszögben futó folyosó, meglehetős világos helyiség, ide temetkezett Palermo előkelősége egészen 1870-ig, a mikor aztán betiltották felsőbb helyről. Gyengébb idegzetűeknek nem tanácslom ezen kripta meglátogatását, mert attól, a mit itt látnának, még görcsöket kapnának. Százával lógnak itt a falakba vert nagy kampós szögekre akasztva a halottak, lenn a padmalyon pedig nagy összevisszaságban egymásra hányt koporsókban szintén halottak nyugszanak. Van köztük sok hercegi családból származó ifjú, leány, férfi, nő, egynek a fején szemig beesve a vas korona, de selyemruhája még elég ép volt, csakhogy kissé sárgás. A lógó alakok közt néhányat botjainkkal megérintettünk, meglódultak s himbálóztak. Arcuk, kezük összeaszva, mint a susinka, valamennyi egy-egy kiszáradt múmia. Itt ugyanis oly egyenletes, páranélküli, száraz a levegő, hogy a holttest nem rothad el, csak kiszárad. Eleinte mi is kissé megborzongtunk a látványtól, később csak