Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

38 váth Boldizsár igazságügyi, Lónyai Menyhért pénzügyi, Gorove István kereskedelemügyi, Mikó Imre gr. közlekedésügyi, Festetich György gr. ő Felsége személye körüli miniszter. A minisztérium kinevezését az országgyűlés s a nemzet lelkesedéssel fogadta. Előterjesztéseit az adó, az újoncok, közhatóságok s a sajtó ügyében az országgyűlés elfogadta, azután a közös ügyek tárgyalására tért át s oly munkálatot készített, mely a legfelsőbb helyen is elfogadtatván, alapjává lett a végleges kiegyenlítésnek. Az új törvények szerint a birodalomnak történelmileg alakult két fele egyrészről Magyarország melléktartományaival, másrészről a német cseh örökös tartományok külön alkotmánnyal, külön képviseleti országgyűlésekkel, külön felelős parlamentáris minisztériummal birnak, melyek egyike a másiktól függetlenül intézi az illető országok belügyeit. Az egész birodalmat illető közös pénz-, had-, kereskedelmi- és külügyek pedig a két fél országgyűléseiből egyenlő számmal kiküldendő (60 — 60) s felváltva Bécsben és Pesten egybegyűlendő delegációk megállapodásai szerint intéztetnek az ezen ügyekre külön kinevezendő közösügyi miniszterek által, kik viszont a delegációknak lesznek felelősek. Magyarországra nézve a régi alkotmány, az 1848-iki törvényekkel együtt, amennyiben ezek az említett közös ügyek meghatározása által módosulást nem szenvedtek, teljesen érvénybe lép. Magyarország ügyei ekként szabályoztatván s miután még az országgyűlés a koronázási hitleveleket, esküt törvénybe iktatta s megválasztotta koronaőrökül Károlyi György grófot és Vay Miklós bárót, a koronázás idejét június 8-ára tűzte ki. A nádori méltóságot nem töltötték be. A koronázás június 8-án meg is történt a budavári Mátyástemplomban. Ez alkalommal a nádor tisztét Andrássy Gyula gróf miniszterelnök teljesítette. Az esztergomi érsekkel: Simor Jánossal együtt ő tette O Felsége fejére az ősi Szent István koronát. Miután Erzsébet királyné koronázása is megtörtént, a királyi pár a főurak, főpapok, továbbá a megyék és városok bandériumainak fényes kíséretében Pestre ment, a hol a király a belvárosi templom előtt, Isten szabad ege alatt letette az esküt az alkotmányra, majd a lánchíd előtt Magyarország vármegyéinek földéből összehordott koronázási dombra lovagolt s a nép ezreinek örömkiáltása között a világ négy tája felé vágott kardjával annak jeléül, hogy az országot bármely oldalról jövő ellenség ellen megvédeni kész. Az általános lelkesedést még fokozták a királyi kegynek a koronázást követő napokon történt nagyszerű nyilvánulásai: a politikai elitélteknek adott teljes amnesztia s a nemzettől felajánlott koronázási