Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

•••MMI 24 25 szultán lakott. II. Mohamed a Serailt 3 részre osztotta: a legkülső védelemre szolgált és itt voltak az őrök szobái is. A középsőben végezték a nyilvános szertartásokat, a legbelső, mely a Márvány-tengerre néz, volt a szultánok tulajdonképeni lakása. Ebben hosszabb időt töltöttünk s kilépve a fogadó teremből az erkélyre, elmerengtünk ama csodaszép tájképen, melyet az előttünk elterülő Márványtenger és mögötte a Kisázsiai parton amphiteatralisan emelkedő Skutari nyujott megszámlálhatatlan házaival, nagyszerű mecsetjeivel, fürdőivel és forrásaival s melyet a fölötte félkör alakban elterülő sötét cipruserdő még bájosabbá, még elragadóbbá tesz. A Márványtenger sima tükrén a gyenge fuvalom nem egy vitorlás ladikot lengetett, melynek a nap sugaraitól még jobban fehérlő hatalmas vitorlái még festőibb képet nyújtottak a tenger sötét színével szemben. Jobbra tekintve az örök hóval borított olympusi hegyek fehérlettek a távolban, mig tekintetünkkel balra haladva mindegyre nagyobb számmal előforduló hajók jelezték a zajos főváros közelségét ... de nem irom tovább, hiába vergődöm, hiába próbálgatom, nem vagyok képes lefesteni ezen elragadóan szép tájképet, érzem, hogy az csak kontármunka, mely semmi érzelmet, semmi bübájt nem tud visszadni. Ne is beszéljünk róla, csak nézzük, bámuljuk a teremtő e remek alkotását, mig ábrándozásunkból felráznak, hogy gyerünk tovább. Ezután a díván megtekintése következett. Ez egy nagy boltíves terem, mely felülről nyeri világosságát, míg a fal mellett kerevetek húzódnak végig. A hátsó falon a nagyvezér helye fölött egy kis rácsos ablakon át egy másik terembe látni. Itt tartották a szultánok tanácskozásukat, a pörös ügyekben is itt Ítéltek, sőt gyakran az Ítéletet is itt hajtották végre. A másik oldalon át ciprusfasor vezet azon részbe, hol a szentély s a szultán lakása volt. Hosszú folyosó vezet a koronázási terembe, hol a szultán annak idején rácsos ablak mellett fogadta az idegen országok követeit. Az egész egy kis négyszögű terem, magas, színes ablakokkal, a falat is színes fajence lapok díszítik, míg a menyezeten aranyos arabeszkeket látunk. Közepén egy márványkút van, a háttérben a diványalakú trón, e fölött pedig egy drágakövekkel ékesített oszlopokon nyugvó tetőzet díszeleg. A tetőzet négy szegletén félholddal ékesített aranygömbök láthatók, melyekről lófarkok lógnak alá. Végre a kincstárra került a sor. Kapujához érkezve, jobbra-balra fekete szalonba s piros fezbe öltözött törökök egész sora állott őrfalat s közelgő főnöküket, kinek kezében hatalmas kulcsok csörögtek, mélyen meghajtva magukat, kezükkel félkört írva le, tenyerükkel mellüket, ajkukat s homlokukat érintve,