Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

9 de pénze nincs hozzá. Az ilyenek számára lehetővé, egyébként mások számára is olcsóbbá kellene tenni a kirándulásokat egy úgynevezett alap segélyével. Most harmadéve intézetünk igazgatója létesítette is, midőn minden növendék 1 koronát ad erre a célra, de tisztelt Értekezlet, ez oly csekély összeg, hogy csak a tőke fogyasztása árán lehet néhány tanulót belőle segélyezni. Én úgy gondolnám, hogy talán szélesebb körben gyűjtéssel néhány év alatt oly alapot lehetne teremteni, hogy a nélkül, hogy a tőkéhez hozzányúlnánk, a kamatok elegendők volnának, bár eleinte szűkösebb mértékben. A mult nyáron Egerben a cisztercita rend egy tudós tanárával, főt. Mátrai Rudolffal, beszélgettem azokról a módozatokról, hogy miként lehetne hozzáférhetővé tenni a kirándulásokat szegényebb sorsú tanulóinknak? Említette, hogy ő a részletfizetést honosította meg az egri főgimnáziumnál, s oly sikerrel, hogy háromszor annyi volt a kirándulásokon résztvevők száma, mint azelőtt. Már most vegyük példának az idén a Dobsinára rendezett kirándulást. Ennek költsége fejenkint 11 korona. Ugyebár tisztelt Uraim! ez nem sok. És mégis nem találják-e különösnek, hogy egy 300 növendékkel biró gimnáziumból a kirándulási alap segélyével is legfeljebb 60 növendéket tudunk összehozni Dobsinára. Hol a többi ? Mikor arról van szó, hogy egy világcsodát potom 11 koronáért megláthat, midőn ennyiért máskülönben soha nem láthatja meg, kérdem, miért nem volt több résztvevő, hiszen legalább 120—150 növendéknek kellett volna lenni? Hol a többi? Már most engedjék meg tisztelt Uraim ! ha a feleletet a kérdésre magam adom meg, teszem ezt annyival inkább, mert elmondhatom minden dicsekvés nélkül, hogy a kirándulások vezetése és szervezése körül nagy tapasztalatom van s ha más tanár ismeri a gyermeket az iskolában, én ismerem őt valójában, midőn szabad folyást enged gondolatainak, ismerem a gyermeket a szabad természetben; a kirándulásokon a dolog természeténél fogva a fegyelem sem oly szigorú, mint az iskolában, az érintkezés tanár és növendék közt sokkal közvetlenebb. Itt nyilatkozik meg a gyermek őszintén. Jól tudom, mennyire rajong a gyermek az ilyen dolgokért, sőt sírt az, a kit, mert érdemes nem volt rá, el kellett utasítanom. Közöny tehát nem lehet oka a részvétlenségnek. Szülői bizalmatlanság talán a tanár iránt? Ez még kevésbbé. Legalább én nem panaszkodhatok a miatt, velem mindig szívesen engedték a szülők gyermekeiket 1—2, sőt több napra is,' mert jól tudják, hogy gyermekük jó kézben van s dacára, hogy immár 400-nál több kirándulást rendeztem, egyiket se érte baleset soha. Igen, de ha kirándulást hirdetek egy osztálynak, mely nem kerül semmibe, jön 40 — 50; ha azt mondom, költség 1 korona, jön 10 — 20;