Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

40 szülő reménye ellenére anyagilag is károsul s a vakáció alatti izgalmak tetőpontra hágnak. Mennyivel boldogabb az olyan szülő, kinek gyermeke a tanév végén egyenesen osztályismétlésre utasíttatott! Nagyobb a hanyagság, nagyobb a bűn s kisebb a büntetés. A javító vizsgára utasított tanulók megbuktatása legyen lehetséges, de nem szabad teljes szigorral eljárnunk. Sapienti sat! Ezen a lehetetlen helyzeten csak úgy lehetne segíteni, ha a javító vizsgára utasított tanítványainkat a vakációban minden intézetben 2—2 arra való tanár vezetné, egy lingvista s egy realista, természetesen a fenntartó hatóság díjazása mellett. így mégis csak észszerűbb volna a javító vizsgálatok tartása. Addig is a tanulók előmenetelének végleges megbírálásánál leghelyesebb volna, hogy az egyes szaktanárok osztályozásai — a bukottakra nézve — szótöbbséggel döntetnének el Természetesen a szaktanár véleményének meghallgatásával. A szaktanár véleményének egyes, kivételes esetekben teljesen döntő ereje lenne. Egyik-másik tanuló lehet ügyes mathematikus, de a nyelvekben gyenge, ha egyébként tapasztaljuk, hogy eléggé törekvő, eléggé tehetséges, miért ne osztanók meg az egyes szaktárgyakban szerzett érdemeit azokkal a tárgyakkal, melyekben kevésbbé boldogul. Ez az igazságos, méltányos eljárás; az életben derék ember lehet belőle s hálával gondol majd vissza tanáraira. Semmiképpen sem helyeselhető, hogy némely tanuló, ha egy tantárgyat kivéve, a többiből jól tanul, javító vizsgára utasíttassék. Egyáltalán egyes tantárgyakból csak akkor utasítsuk a növendéket javító vizsgálatra, ha az illető tanuló feltétlen dacot, vagy hanyagságot tanúsított. Ha a tanuló egyébként szorgalmas, a többi tantárgyban való előmenetele révén 1—1 tárgyból a javító vizsgálatot elengednők.

1) Hajoljanak meg az egyes szaktanárok önmegtagadással az összesség határozatai előtt, akkor lényegileg is, nemcsak alakilag, lesz a bizonyítványra rávezethető a szokásos záradék: „A tanári testület záróértekezleti ítélete:" Ha már a modern igazságszolgáltatás a felnőttekei szemben azt tartja, hogy inkább mentsünk fel 10 bűnöst, mint hogy egy embert ártatlanul elitéljünk, mennyivel inkább lebegjen e felfogás a mi szemünk előtt a gyermekekkel szemben, a kik felett oly sok bíró ítél s Ítéletük eredménye gyakran érzékeny veszteség. Sok szó esett régebben is, de újabb időben is a vizsgálatoki) Vesd össze O. K. T. K. XXXVI. évf. 379. I. „Az egyesület e'vi fölterjesztése." (1902-ről)— U. o. XXXVI. évf. 354. I. Várhelyi: »Toldat az osztályozás és a vizsgálatok ügyéhez." 4