Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

18 ról s az osztályozás nehézségeiről.

1) A hely szűke miatt ezen kérdés részletes tárgyalásába nem bocsátkozom, de annyit megjegyzek, hogy arra reá nem tudnék állani, hogy a kétesek felett egy bizottság döntsön, mert a bizottság nem ismeri tanítványaimat, nem tudja, mire tanítottam, hogyan tanítottam, mivel foglalkoztunk legtöbbet, mit gyakoroltunk be legjobban s végül nem tudja, miben leggyengébb a növendék. Én egyes növendékeimet inkább volnék hajlandó azért átengedni az én tantárgyamból, mert a többiből megfelelnek, mint elégtelen előmenetelü tanítványaimat átengedni a szakbizottság rövid megfigyelése alapján. Feltétlenül tisztelem tanártársaimnak szaktudását, de hogy igazságos bírák legyenek, szükséges lenne az egyes szaktanárok munkáját folytonos hospitálás útján megismerni. Annyi hospitálásra pedig a legjobb akarat mellett sem jut időnk. Annyi bizonyos, hogy az eddigi vizsgálati mód, a most tervbe vett vizsgálati rendszer sem fog beválni, mert a középiskolai tanuló munkájának igazságosabb bírája nem lehet, mint maga a középiskolai tanár, ha bírói tisztét lelkiismeretesen, tanártársaival egyetértve végzi. Ebből következik, hogy én a középiskolai vizsgálatokat eltörölném, akkor legalább az évvégi összefoglaló ismétlésnek s tanítványaink higgadt, nyugodt megfigyelésére jutna több idő. A gyakorlatok tárgyát, eredményét véve is, igen nagy a különbség az egyes tanároknál. Némely tanárnál a gyakorlatok feltűnően jó eredményűek, a másiknál ellenkezőleg. Amott a túlságos előkészítés, segítség vagy könnyűség; emitt a feladat nehézsége, vagy merevség a tanítvánnyal szemben oka a nagyon eltérő eredménynek. A gyakorlatok ne legyenek túlnehezek s nem szabad őket túlgyorsan dolgoztatni. Előbb győződjünk meg, hogy az osztály általában megtudja-e oldani a feladatot, akkor se siettessük a munkát, engedjünk elegendő időt a feldolgozásra.

2) A növendékeket a dolgozatírásnál segíteni kell, különben unatkozik, nem törődik vele ; hiába is törődnék. Kedvet kell ébreszteni a gyakorlatírás iránt is. Oly dolgozatot adjunk fel, mely a tanulók tudásának megfelelő ; s segítsünk ott, a hol szükséges. A feladatot beszéljük meg előre ; preparáljunk. A dolgozatok osz') Waldapfel: »A középiskolai osztályozás és vizsgálás rendszere.« A II. Orsz. és Egyet. Tanügyi Kongr. Naplója 1. köt. II. r. 741— 748. 1. — O. T. E. K. XXXIII. évf. 31. sz. Czigler Ignác : »Az osztályozás nehézségeiről.« — U. o. XXXVI. évf. 14. sz. Waldapfel: »Az osztályozás és a vizsgálatok ügye.« — U. o. XXXVI. évf. 379. 1. »Az egyesület évi felterjesztése 1902-ről.« U. o. XXXVI. évf 353 1. Várhelyi: »>Toldat az osztályozás és vizsgálatok ügyéhez;« L. még Zeitschrift f. ö. Gimn 1900 II. 807—812 1, stb 2) Lásd bővebben Lehrproben und Lehrgange 1899. Devantier: „Über schriftliche Klassenarbeiten" 60. Heft. Seite 52-57.