Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902
16 tanár veszi át s más módszer szerint vezeti tanítványait. Szükséges, hogy a szaktanárok felvezessék osztályaikat, úgyszintén fontos az is, hogy az osztályfőnökség is állandó legyen. Az ilyen osztályfőnök ismeri csak azután tanítványa minden érverését. Most említettem, hogy némely tanár csak 5-öt, a másik 25-öt is buktat ugyanazon tantárgyból s én ugy vagyok meggyőződve, hogy az egyik tanár megbuktatott 5 tanítványa többet tudhat, mint a másik tanár 25 megbukott tanítványa, mert az utóbbi tanár csak buktatott, de nem tanított. Ha tanított volna, több eredményt ért volna el. Az már hiba, ha egy tantárgyból 25-öt buktatunk, itt már bizonnyal nem szabályszerű eljárással van dolgunk. Nem mondom azt, hogy tulságosan elnézők legyünk, de legyünk méltányosak, tanítványainkat igazán szerető tanárok s azért csak azokat buktassuk el, a kik hanyagságukkal azt kiérdemelték. Ne olyanokat, a kik egész éven át szorgalmasan tanultak, de némely tantárgyból kissé nehézkesek, nehezen alkalmazkodók, mert ezekkel szemben határozott igazságtalanság, ha őket javító vizsgára utasítjuk. Mert, mint a tapasztalás bizonyítja, a nyár nem javítja meg eszüket, sőt a nyári pihenés adna ilyeneknek erőt a jövő esztendőre. Inkább buktassunk meg egyeseket, akik egyes tantárgyakból hanyagságuk miatt tanúsítottak rossz előmenetelt. Ezekre ráfér a büntetés, ezek megérdemlik, hogy a mulasztást nyáron pótolják. Már legalább annyira, a mennyire lehet. Nem helyeseljük azt sem, hogy a javító vizsgálaton a lehető legszigorúbban járjunk el, hogy azt, a ki meg nem felel, feltétlenül osztályismétlésre utasítsuk. Ha ezen rendeletet mereven megtartanék, ugy a javító vizsgásoknak 99%-a legalább egyes tantárgyak miatt osztályismétlésre volna utasítható. Ezen rossz eredményt pedig ne a tanulók vakáció alatti túlságos hanyagságának, nembánomságának, felületességének tudjuk be, hanem inkább annak, hogy az otthoni magántanitás vagy esetleg magántanulás ritkán vagy talán alig pótolhatja két hónap alatt az egész évi mulasztást. Sőt bátran merem állítani, hogy a javító vizsgálaton kihallgatott növendékeim 1—2 eset kivételével, mindig kevesebbet tudtak (pl. a latin nyelvből) a javító vizsgálaton, mint a mennyi tudásért az év végén javító vizsgára utasítottuk, mert azon tanítást, melyben az év folyamán részesültek, a vakáció alatt nélkülözték. Ritka, mint a fehér holló, az olyan tanítvány, a ki a javító vizsgálaton megfelel. Mit tegyünk a többivel? Lelkiismeretünk tiltakozik ugy eljárni, mint az év végén, mert most már nemcsak a növendéket büntetjük meg, hanem a szülőt is, még pedig mindkettőt kétszeresen. Elveszít a gyermek a vakáció után egy évet, a
