Katolikus gimnázium, Miskolc, 1900

88 /. B. osztályban : Böhmann Jenő, Mádai László, Káplár Béla, Pavkovig György II. osztályban: Bodnár Ferencz, Bubrovszky Ede. Fülöp Géza, Weber Albin. Hl. osztályban: Krausz István, Regula József, Csonka Gyula, Kelecsényi Ferencz. IV. osztályban: Kerékgyártó Mihály, Halasi Sándor, Luterán József, Nagy Ferencz. 9. A tanulók egészségi állapota. A növendékek egészségi állapota általában kedvező volt; nagyobb mérvű megbetegedések nem igen fordultak elő, vagy ha külö­nösen tél idején sűrűbben voltak is kénytelenek tanulóink az iskolától távol maradni, azt kizárólag a meghűlésnek és a városban télen uralkodni szokott külső ragályos betegségeknek (vörheny, fültőmirigy- és toroklob, influenza, tífusz stb.) kell tulajdoní­tanunk. Ilyen járványos betegségnek esett áldozatul két tanulónk: Berecz Kálmán IV. ós Kún Miksa III. oszt. tanulók. Raczenpek Lajos, I. oszt. tanulónk, mindjárt a tanév elején meghalt. Nyugodjanak békében! 10. A tanulók kirándulásai és testedzései. Részint, hogy az elméleti ismere­teket gyakorlatiakkal kibővítsék, részint pedig testedzés végett a következő ki­rándulásokat tették tanulóink: I. Kirándulás a dobsinai jégbarlangba. Mint tavaly, úgy az idén is, egy nagyobb szabású kirándúlást tettek növendékeink. A tanári kar az országos tornaversenynek és az ország fővárosa nevezetességeinek megtekintését tűzte ki az idei kirándulás czéljául. Ez azonban a jelentkezők csekély száma miatt (8) elmaradt. Majd tervbe vette a czímben megjelölt kirándúlást, melyre az I. osztályból 2, a II. osztályból 6, a III. osztályból 7, a IV. osztályból 15, összesen 30 tanuló jelentkezett. Úgy az útnak tanulmányozása, mint az egyes kedvezmények kieszközlése végett május 19-én Hámos Nándor tornatanár Dobsinára lett hivatalból kiküldve. Feladatát sikerült is megoldania, mert egy növendék összes költsége csak kilencz korona volt. Ily iskolai kirándulásnak test-, ész- és szívképző hatását csak az bírálhatja meg igazán, ki ilyennek szemtanuja volt. Örömmel és lelkesedéssel indult meg e kis társaság május 25-én a délután 3 óra 37 perczkor indúló vonattal Molnár Sándor és Hámos Nándor tanárok vezetése mellett. Jelen volt a kiránduláson Mátrai Vilmos tanár is. Az utazás alatt a tanárok felváltva mutattak egy-egy megkapó részletet á Sajó völgyéből és megmagyarázták a sok helyen felbukkanó vaskohók használatát. A tanulókkal beszélgetve és egy-egy hazafias dal eléneklése mellett értünk a dobsinai állomásra este 9 óra 15 perczkor, honnan gyalog mentünk a város nagy vendéglőjébe, melynek épen úgy, mint a barlangnak, bérlője: Fejér Endre úr. A vendéglőbe érkezve vacsorához ültünk. Ott Hanvay és Sztankovics polgár­iskolai tanárok fogadtak bennünket; kiknek szíves figyelmét nagy örömmel vettük. Köszönet! Másnap május hó 26-án reggel 5órakor talpon voltunk mindannyian. Kürt­szóval, egyenruhában vonultunk Dobsina főútczáján, főterén keresztül az ottani rk. templomba, hol épen csendes mise folyt. A templom megszemlélése után megnézték növendékeink az ottani igen szép városházát, annak igazán csinos tanácstermét, hol Dobsina város czimere épen alkalmat szolgáltatott a magyarázatra. A czimer áll egy fazékból, melybe egy nő belenéz. Állítólag mikor az ősők bevándoroltak, tanakodtak, hogy nevezzék el helységöket. Sok tanakodás után elhatározták, hogy a ki legelőbb valamely nevet mond, az lesz a helység neve. Egy asszony a közelbe levő fazékba nézett, bizonyosan, hogy van-e benne valami jó ennivaló, inire az egyik elkiáltotta magát: „Topf schau!" S ebből lett később Dobsau, miként azt a bennszülöttek ma is nevezik. Onnan reggelire tértünk vissza s annak elköltése után ültünk fel a ránk várakozó 4 parasztszekérre 7 órakor. Hegyen-völgyön tartott utunk 3 óráig az igazán gyönyörű sztraczenai völgyön keresztül. Valóban elragadó képet nyújt ez a völgy! Közben megismerték növendékeink a kobalt bányákat, valamint az épen arra vezető sodronypályát. A legkapóbb részleteket Mátrai Vilmos tanár le is fényképezte. A sztraczenai völgy déli oldalán találtuk az igen szépen bebutorzott és kényelmesen berendezett emeletes nyári vendéglőt. Itt Fejér Endre úr által fogadva egyenesen a 969 m. magasságban fekvő jégbarlang bejáratához indultunk, hol néhány idegent és 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom